Hirdetés

Bitcoin - bolondok aranya?

Aranylázban a világ

Senkinek nem mondunk újat azzal, hogy az informatika világának is mindig megvannak az éppen aktuális celebjei, melyek hosszabb-rövidebb ideig tündökölnek, hogy aztán a mindennapjaink megszokott részeivé váljanak, vagy éppen eltűnjenek a süllyesztőben. A Bitcoin az éppen aktuális egyik ilyen celeb, és a sokmillió dolláros kérdés, hogy mi lesz a végzete.

A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, melyet egy bizonyos Satoshi Nakamoto hozott létre – állítólag, de erről bővebben majd alább – és egyedi sajátossága, hogy a világ első decentralizált pénzneme, nem függ sem központi kibocsátóktól (azaz jegybankoktól), sem hatóságoktól. Egy peer-to-peer, azaz egyenrangú felek közötti hálózat csomópontjain tárolt, elosztott adatbázisra épül, mely tartalmazza a tranzakciók adatait.

A Bitcoinjainkat tárolhatjuk egy pénztárca állományban a saját gépünkön, vagy egy tárhelyszolgáltatónál valahol a felhőben, a tranzakcióhoz – mely költségektől mentes – pedig csupán a két fél Bitcoin tárcájának azonosítójára van szükség. Mint az a fentiekből sejthető, a Bitcoinok nem valamiféle digitális pénzverdében készülnek, hanem az úgynevezett bányászat eredményeként kerülnek a gazdaságba. A felhasználók egy része a tranzakciók feldolgozására, hitelesítésére fogja be számítógépe szabad kapacitását – ezt a folyamatot nevezik bányászatnak. Ennek során a számítógépnek bonyolult titkosítási feladatot kell megoldania. Ha végzett, a blokk hitelesítésre kerül, és az így végbement tranzakciók bekerülnek a tranzakciós naplóba.

Bár központi irányítás nincs, és így például nem lehet mesterségesen, a fizikai fizetőeszközöknél megszokott jegybanki beavatkozásokkal szabályozni az inflációt vagy hatni az árfolyamra, a majdan elérhető Bitcoin mennyiség meghatározott, nevezetesen 21 millió, melyet 2140-ig szándékoznak a gazdaságba pumpálni. Jelenleg minden tíz percben állítódik elő egy adag Bitcoin, de hogy pontosan mennyi, az változó – pont ezért használtuk a felettébb pongyola „adag” kifejezést. Az előre lefektetett séma szerint 2013-ra a 21 milliónak a fele, 2017-re pedig a háromnegyede fog rendelkezésre állni. A rendszer automatikusan változtatja a fentebb említett, hitelesítéskor megoldandó matematikai problémák bonyolultságát annak függvényében, hogy milyen gyorsan oldják meg azokat, illetve hány bányász dolgozik, így szabályozva a forgalomban lévő virtuális pénz mennyiségét. A fizikailag is létező pénzekkel ellentétben a Bitcoin 8 tizedesjegyig osztható, így a limit nem okozhat különösebb gondot a jövőben, hiszen 2,1 × 1015 részre bontott Bitcoin állhat majd rendelkezésre.

A Bitcoin rendszer használata anonim, csak annyi látszik, hogy mely két pont közt történt tranzakció, de hogy a két pont mögött valójában kik állnak, az nem derül ki, hacsak a felek nem teszik ezt közzé.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények