Hirdetés

4D Pathology, az otthoni boncterem

Lehetne sokkal interaktívabb

A szoftverbe maximálisan négyszeres nagyítás került, a modelleket a plusz-mínusz jelekkel nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük. Ezt a funkciót egyelőre nem igazán érdemes használni, a képek minősége nem teszi lehetővé az értelmes nagyítást. Már kétszeres, háromszoros közelítésnél is pixelesek, csúnyák a képek, a részletek nem túl jól kivehetőek. Pedig a lényeg pont az lenne, hogy alaposan szemügyre vehessék a preparátumokat az érdeklődők anélkül, hogy a kezükbe kellene azokat venni.

Nyilván rengeteg kiegészítő funkcióval hasznosabbá lehetne tenni a programot, például ha könyvszerűen lapozni lehetne a tananyagokat, nem kellene tartalomjegyzékhez hasonló navigációs panelen folyamatosan nyitogatni az elemeket, hogy hozzáférjünk az általába nem túl hosszú szövegrészekhez. A folyamatos beavatkozást és a könyvtárstruktúrában történő böngészést igénylő tanulás biztos hogy interaktívabb, mint a papírra nyomtatott könyvek, azonban számos gyermekbetegséggel küzd a rendszer, a statikus ábrák révén azonban szinte semmivel sem több papíralapú társainál. Viszont ellenőrizték őket, a radiológia, a traumatológia, illetve a többi releváns osztály részt vett a tananyagok összeállításában.

Ez még nem a 21. századi informatika jegyében készült
Ez még nem a 21. századi informatika jegyében készült

A legfurcsább mégis az, hogy a 4D Anatomy egyik legjobb tulajdonságát, miszerint az adott modellen képes megmutatni a kiválasztott rész elhelyezkedését, formáját, méreteit – abszolút nem használták, minden ilyen jellegű információ külön ábrára került, ezekre pedig a magyarázatok, kiegészítések, sok hasznos információ. Ez azért probléma, mert az interaktivitás mértékét nyilvánvalóan csökkenti, hogy ezek az információk nem kereshetőek. Több esetben találkoztunk olyan ábrával, amin a szöveges magyarázat vagy kiegészítés magában az oktatóanyag szövegében nem volt megtalálható.

Felkértünk egy egykori orvostanhallgatót is, hogy próbálja ki a 4D Pathologyt. „Évek óta nem foglalkoztam ezzel a témával, jó lett volna egy súgó a latin szavakhoz. Kényelmetlen a navigálás a tananyagban, de érdekes, hogy a betegség oldaláról közelíti meg a kérdést, és e köré fűzi fel a témát. Ha jól láttam, nem lehet kiemelni sem a fontos szövegeket, mindenképp jegyzetelni kell”.  Ezt emelte ki korábban Balogh Attila is. Elmondta, Magyarországon jellemzően a német rendszer szerint tanítanak. „Az egy más megközelítés, a 4D Pathology inkább az angolszász rendszerekre hasonlít”.

Bár a pályázati projekt lezárult, azt a készítők is elismerik, hogy sokat kell még dolgozni a programon és a tananyagokat tovább lehetne fejleszteni. Balogh szerint nem jelent problémát, hogy a 4D Anatomy funkcionalitásának töredékét használja az elkészült kiegészítő, úgy véli, az ábrák jobban segítik a tanulást azokban a helyzetekben, ahol a konkrét preparátum hiányosságokat mutat. Az általunk megkérdezett minden résztvevő elégedett az elért eredményekkel és sikeresnek ítéli meg a 90 százalék feletti támogatással megvalósult projektet. A korábban említett problémák és hiányosságok ellenére a Semmelweis Egyetem és az Epilepsziás Betegekért Alapítvány közös munkája a világ számos orvosi egyetemét érdekelheti, hasonló törekvésről (eredeti preparátumokból készített fotómodellekkel támogatott interaktív tananyag) nem találtunk információt. A többség a lézeres modellezést veszi alapul, ami egy lényegesen olcsóbb és gyorsabb eljárás, viszont vannak korlátai, így az apró, vagy mélységi részletek, illetve a textúrák elvesznek.

Azóta történt

Előzmények