Új hozzászólás Aktív témák

  • jeges

    senior tag

    nekem egy hozzáfűzésem lenne:

    nekem is volt műtétem 2004 nyarán. nagyjából én is azon mentem keresztül, amiket a cikk szerzője leír, és megvolt a "minden mindegy már, csak legyen valami" is. a műtét után azonnali javulás, az élet apró örömeinek élvezése (lehajlás, cipőfűző megkötése, hanyatt fekvés, és hasonlók, amiket már-már elfelejt az ember a műtét előtti hónapok során).
    aztán pár hónap, és egyszer csak kezd megint fájni, kezd megint nem úgy működni, ahogy kellene. megint kevesebb hanyatt alvás, egyre több reggeli fájdalommal ébredés...
    gyógytorna, úszás, csontkovács, nyújtások, stb. bármi, csak javuljon, megfejelve azzal, hogy "csak nem lehet két évente műtétre járni".
    szóval a lényeg, hogy a műtét javulást jelent, de ha nem változik az életmód, akkor hosszabb távon nem segít.
    nekem a rendszeresen végzett torna segít - felülés és nyújtó gyakorlatok. emellett vigyáznom kell, hogy ne üljek huzamosabb ideig úgy, hogy az terhelje a gerincem és ne cipeljek nehezet.

    mindezekkel együtt szívből kívánom, hogy Biker kollégának legyenek sokkal jobbak az ez irányú tapasztalatai. és persze jobbulást!

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák