A változó színvonalú, ám hallatlanul népszerű TED-előadások sorában tegnap Vancouverben két olyan ember beszélt, akikkel – pontosabban a vállalkozásukkal – mostanában sokat foglalkozunk: Travis Kalanick, az Uber vezérigazgatója, illetve Joe Gebbia, az Airbnb társalapítója.
Jobbá tenni a világot
A TED-előadásokat gyakran éri az a kritika, hogy bár gyakran adnak fontos információkat, azért mégiscsak marketingesemények, az előadók a legtöbbször reklámozásra használják fel. Hasonló volt a helyzet most is, mivel a két vállalatvezető mindent megtett annak érdekében, hogy tevékenységüket a lehető legjobb színben tüntessék fel.
A két vállalatvezető arra helyezte a hangsúlyt, hogy kínált szolgáltatásaik „jobbá teszik a világot”. Gebbia arról beszélt, hogy a közvetlen kapcsolat, ami a bérlés során létrejön, oldja az „idegenektől való félelmet”, közelebb hozza az embereket. Hivatkozott arra is, hogy a Stanford Egyetemmel közös kutatásuk rámutatott arra, hogy az olyan szolgáltatások, mint az övék, barátságosabbá tehetik a világot.
Az Uber főnöke hasonló érvekkel igyekezett meggyőzni a hallgatóságot: ő úgy véli, hogy ha a hasonló autós szolgáltatások elterjednek, akkor kevesebb autó lesz az utakon, ami mindenképp segíti a környezetvédelmet. Kalanick elmondta, hogy a múlt század elején volt már egy hasonló kezdeményezés (a „jitney”, azaz egy közösségi járműmegosztás), ami igen ígéretes volt, ám a szabályozások ellehetetlenítették.
Habár meggondolandók a vállalatvezetők szavai, azért nehéz lemosni róluk a marketingszagot – legalábbis ebben a pillanatban.
Az Uber magyar képviselete nem érti
Ugyanakkor egy friss hírről is beszámolhatunk. Miután kiderült, hogy a magyar kormány a tervezett szigorításokat nem tavasztól, hanem már február 19-től bevezeti, a vs.hu közölt egy interjút az Uber magyarországi üzletágának vezetőjével, Fekete Zoltánnal. A vezető főbb állításai pontokba szedve:
- a szigorítás meglepte őket, mivel az elmúlt hetekben a minisztérium közreműködésével folytattak tárgyalásokat a NAV-val, hogy tisztázzák: milyen módon felelhetnek meg teljes mértékben a magyar szabályozásnak
- nem igaz, hogy nincs biztosítás
- az Uber együttműködő volt, már tavaly óta tájékoztatták a hatóságokat, és tárgyaltak
- belementek abba, hogy az 1200 magyar Uber-sofőr letegye a PÁV II-es vizsgát – hogy nem haladt előre a folyamat, nem rajtuk múlt
- az Uber úgy köt szerződést a sofőrjeivel, hogy azok vállalják adófizetési kötelezettségüket
- a jelenlegi szabályok értelmében maga az Uber nem taxivállalat (nem jár a sofőröknek a szabad jelző, a droszt, a leintés, a diszpécserközpont), hanem személyszállítást végző cég: ez két különböző kategória
- „Az Ubernek van egy leánycége az Uber Hungary Kft, ami be van jegyezve Magyarországon. Ez nyilván adózik.
A fuvarok után is?
Nem, a fuvarok után a holland anyavállalat adózik, Hollandiában.”
„Az alapprobléma szerintem onnan fakad, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozási keret még mindig az 1988-as taxisrendeleten alapszik, azt foltozgatják, tesznek rajta kisebb változtatásokat. Márpedig azt mindenki beláthatja, hogy nem egyszerű ebbe egy olyan koncepciót belepréselni, ami 2011-ből ered, a technológiája pedig 2016-os. Van 1200 sofőrünk, akiknek be kell szereznie az engedélyeket, az adózását kell segíteni, ami igen, eltart egy ideig, de mi végig transzparensek voltunk, mind a minisztérium, mind a NAV felé. Folyamatosan felvázoltuk, hogy hol tartunk és éppen hova tartunk. Az adózásban már sokat segítettünk a sofőröknek, az e-számlázást épp most véglegesítjük, pont a NAV iránymutatása szerint és az engedélyeztetés terén is ebbe az irányba haladunk” – fogalmazott Fekete Zoltán.