A Firefox történelme lényegében a Netscape vereségével kezdődött, hiszen az operációs rendszeréről ismert szoftveróriás, a Microsoft a Windowsba integrált böngészővel próbálta kompenzálni a webes szférába történő késői belépését. A rivalizálás hatására a fejlődés egyértelműen felgyorsult. Új funkciók sora került bele a böngészőkbe ebben az időben, amely funkciók továbbfejlesztett változatait a mai napig használjuk. A JavaScript, vagy a Cascading Style Sheets (CSS) mind ebből az időből valók.

A fejlődés ütemének egyik negatív eredménye volt az internet „tagolódása”. Megjelentek az IE-only oldalak, de erre az időszakra tehető a „Best Viewed With” oldalak első felbukkanása is. Ez a kis logó utalt arra, hogy az adott weboldal egyoldalúan lett fejlesztve és csak a meghatározott böngészőben volt megnyitható, vagy megfelelően használható:

A Netscape böngészője fénykorában 90 százalék feletti részesedéssel rendelkezett a böngészők között. De az IE – a Windows részeként terjesztve – gyorsan növelte piaci részesedését. Az Internet Explorer egyetlen előnye az volt, hogy a Windows részeként a legtöbb telepített asztali gépen azonnal és ingyenesen elérhető volt.

A Microsoft hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat áldozott az IE sikerének támogatásába, többet, mint amennyit a Netscape egyáltalán képes lett volna. A Netscape egyetlen, jelentős bevételt produkáló terméke a Navigator volt, így pénzügyileg sérülékeny volt a cég. Ráadásul a Microsoft a Netscape egyéb, „kisebb” bevételi forrását is megcélozta, például az Internet Information Server (IIS) termékkel.

A Netscape az AOL felvásárlása révén tovább élt, az igazi sikert mégis a Mozilla projekt megalapítása hozta el. Persze itt sem ment minden egyszerűen. A Mozilla projekt a Netscape romjain szerveződött, a Netscape által kiadott forráskódon alapult.

1998 február 23-án a Netscape Communications Corporation létrehozta a Mozilla projektet, amellyel a Netscape böngésző nyílt forráskódú változatának – Mozilla Appliaction Suite – fejlesztését kívánta koordinálni. Eredetileg olyan technológiai szolgáltató cégeknek szánták, mint amilyen a Netscape is, hogy üzleti modellt építsen a nyílt forráskód köré. A Mozilla név a Netscape Navigator kódnevéből eredeztethető. A Netscape Communicator 4.0 forráskódja lett a projekt alapja, amelyet a Netscape Public License alapján tettek elérhetővé. Ez a GNU General Public License licencen alapult, de továbbra is lehetővé tette a Netscape számára a kereskedelmi verziók előállítását. Néhány Netscape-alkalmazottat bíztak meg a közösség felépítésével.

Kiderült azonban, hogy az eredeti kód túlságosan bonyolult és összetett ahhoz, hogy a közösség képes legyen közreműködni a fejlesztésben. A nyílt forráskódú böngésző új irányt vett, és a Gecko leképzőmotor alapjaival elkezdődött egy sokkal modernebb és modulárisabb böngésző fejlesztése. Ekkor került a böngésző eszközarzenáljába az XML-alapú felhasználói felület-leíró nyelv is, a XUL, ami még napjainkban is a leírja a Mozillához köthető asztali alkalmazások felhasználói felületét.

Visszatekintő: A Mosaic, a Netscape, Mozilla és a Firefox teljes története.

A Firefox sikerei

A Firefox az évek során bámulatos sikert ért el. Alapítványi hátterének köszönhetően független mecénása lett a szabad, szabványos és mindenki számára lehetőséget (megtekinthetőséget) biztosító webnek. Megjelenésével az Internet Explorer részesedése apadni kezdett.

A Firefox legfőbb érdeme, hogy visszahozta az innovációt a böngészők piacára és szabványos megoldások mellett nyújtott többet, mint riválisai. Emellett megnyitotta a lehetőséget más böngészők számára, hogy egy valódi pezsgő verseny alakuljon ki a böngészők között. A Firefox versenykörülmények között is a személyes szféra védelme és a biztonság elkötelezett híve és a továbbiakban is az innováció motorja kíván maradni. A böngésző választása nem csak egy eszköz kiválasztása, hanem egy szavazat ezen értékek fontossága mellett.

Merre tovább?

Úgy tűnhet, a Firefox elvégezte a rá kiszabott feladatot és felszabadította a böngészést mindannyiunk számára. De a világ eközben sokat változott. Az asztali gépek népszerűségének csökkenésével a mobil világ korszaka köszöntött be, ahol minden mozgásban van és minden információ azonnal kell, függetlenül attól, hogy milyen messze van. Ez a változás azonban újabb falakat húzott a felhasználók közé. Olyan falakat, amelyeket már ismerhetünk: profitorientált vállalatok próbálják gúzsba kötni felhasználóit, magukhoz édesgetni, majd jó szorosan magukhoz láncolni.

Ez az, ami a web szemléletével teljesen ellentétes és ami a felhasználóknak sem jó. A Firefox egyszer már lebontotta a falakat, de most ismét rajta a sor, hogy lebontsa ezeket, melyek frissen épültek a régiek helyett. A Firefox OS és a körülötte lévő fejlesztések (például: WebAPI) ezt a célt szolgálja. Fejlesztőként és felhasználóként az lehet a cél, hogy minél több életképes megoldás versengjen a felhasználók kegyeiért. Szabványos – minden platformon támogatott – megoldások szülessenek. Gyertek, segítsetek Firefoxnak a kis rókának!