Tanulmány a nemzeti szélessávú stratégiáról

Az informatikai tárca közétette a nemzeti szélessávú stratégiáról szóló, a Telkes Tanácsadó által készített tanulmányt, amely a szélessávú internet terjesztésének felgyorsítására tesz programjavaslatokat. A programok összes forrásigénye meghaladja a 300 milliárd forintot.

A stratégia részeként készült egy helyzetelemzés is, ahol megtudható, hogy a 100 lakosra jutó szélessávú internetelérésekben erős lemaradásban vagyunk az Európai Unióhoz képest. Magyarországon egyébként az összes internetelérés csaknem fele szélessávú, a stratégia előrejelzése szerint ez az arány 2006 végére eléri a 60 százalékot. A hazai piac erősségei a csökkenő hírközlési tarifák, a 70 százalék fölötti kábeltévés lefedettség, az EU-átlaghoz képest is magas középiskolai internetelérések és személyi számítógépek száma, valamint a lakosság internetről alkotott pozitív képe. A stratégia ide sorolja azt is, hogy a háztartások összjövedelmükhöz képest sokat költenek távközlésre.

A stratégia kiemelt célként azt jelölte meg, hogy 2008 végéig a szélessávú elérések aránya, az e-közigazgatási szolgáltatások használata és a kereskedelmen belül az e-kereskedelem részaránya érje el az EU, 2013-ra pedig a legfejlettebb 15 tagország átlagát. Fontos cél az is, hogy 2010-re az ország egész területén elérhető legyen a szélessávú internetszolgáltatás, és a szakmai anyagban „digitálisan írástudatlannak” titulált lakosság aránya 2008-ig 50 százalék alá csökkenjen.

 

Javaslatokat is tartalmaz a tanulmány a szabályozási feladatokra, közpolitikai intézkedésekre és finanszírozási eszközökre egyaránt. A szélessávú elérések terjesztésének felgyorsítását például a közoktatási intézmények, valamint a hátrányos helyzetű települések szélessávú infrastruktúrájának támogatásával és adókedvezményekkel szeretnék elérni. Ez utóbbi a számítások szerint ötmilliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést.

Az NSZS programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A készítők szerint az e-közigazgatás, illetve az e-kultúra fejlesztése központi programként, a szélessávú közmű fejlesztése pályázati úton, az e-üzlet támogatása pedig pályázatokkal és az NFT II-ben horizontálisan megjelenő programokkal érhető el a leghatékonyabban.

A szélessávú közműprogram finanszírozására a 2006-os költségvetésben 18 milliárd forint szükséges, amelyből 10-11 milliárd az IHM költségvetésében és a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó első NFT-ben szerepel. A fejlesztéspolitikai eszközök forrásigénye 2 milliárd forint az IHM költségvetéséből. Az NFT II-ben a szélessávú közműprogramok tervezett forrásigénye 290 milliárd forint, ami magába foglalja a magán-, a nemzeti és az uniós finanszírozást is. A forrásigény csaknem 70 százalékát teszi ki az intelligens iskola program.

A tanulmány anyagai már elérhetők az IHM weboldalán

Azóta történt

Előzmények