Hogy jutunk el a pedofíliától a kalózkodásig?

A múlt héten nagy figyelmet kapott a német kormány azon intézkedése, melynek következtében komoly kampány indul a gyermekpornográfia ellen, s a német internetszolgáltatók nagy részével sikerült egy megegyezést tető alá hozni, melyben a szolgáltatók vállalják, hogy szűrőrendszert működtetnek, feketelistát hoznak létre a gyermekpornót, illetve linkeket tartalmazó oldalakról, s szükség esetén (az „önkéntesen") rögzített személyes adatokat is kiadják hivatalos megkeresés esetén a rendőrségnek.

Az április 22-én elfogadott szabályozás harsány visszhangot keltett, mivel a kritikusok úgy vélik, hogy a szűrés elindítása, az adatok rögzítése nem csak a gyermekpornó elleni harcban használható fel, hanem sok más, az állami szervek szándékától függő célra is alkalmas cenzurális eszköz.

S valóban, csak két nap telt el, s a heise.de már be is számolt róla, hogy német könyvkiadók máris azt követelik, hogy a Rapidshare-t és a többi hasonló oldalt is vegyék fel a feketelistára (s persze akkor ezek felhasználóiról is ki kellene adni rendőrségi kérésre a személyes adatokat), hogy a jogvédett anyagokat feltöltőket el tudják érni.

Sőt, a TorrentFreak német forrásra hivatkozó tudósítása szerint a Rapidshare üzemeltetői már adtak is át személyes adatokat zenéket feltöltókről a hatóságoknak.

Azóta történt

Előzmények