Valaha, réges-rég egy tévészerelő mellett voltam tanuló, segédmunkás, és akkor – ahogy ez már tizenévesen szokás – tört meg bennem idealizmusom egy része, és kezdetét vette a való világra felkészítő szocializáció, amikor láttam, hogy a „mester” a legtöbbször igyekszik úgy javítani, hogy az új, működőképes állapot ne tartson sokáig, hanem minimum néhány hónap múlva újra el kelljen hívni őt. A mester – rendesen megszabott, feketén zsebre vágott pénzének felvételével egy időben – vagy az adott készülék silányságáról, a szocializmus bajairól, a szemét kereskedőkről, meg úgy általában a romlott világról tájékoztatta a tévé hiányát idegbajosként megszenvedőket, vagy pedig egyenesen letolta őket, hogy valójában a készüléket használó család a hibás, ő mindent megtesz, de ha nem képesek értelmesen kezelni a finom eszközt, akkor ő ugyan hiába jár ki ide rendszeresen. Majd elégedetten távozott, miközben én alázatosan vittem utána a szerszámos ládát.

Ez a régi emlék jutott eszembe egy Spanyolországból érkezett hír kapcsán, amely szerint az ottani csendőrség letartóztatta egy informatikai kereskedelmi cég három menedzserét, mivel megalapozott a gyanú, hogy a kis- és középvállalkozásoknak eladott szoftverekbe egy olyan kódot tettek bele, mely egy bizonyos idő elteltével hibát jelzett, így a fogyasztók a szervizelés megrendelésével újabb bevételhez juttatták őket. A vállalkozásnak közel ezer ügyfele volt szerte Spanyolországban.

A leleplezés igen sokáig tartott, mivel az érintett cég 1998(!) óta folytatta e tevékenységét, méghozzá igen profi módon: a hibaüzenetek arról értesítették a vállalkozókat, hogy súlyos üzemzavarról van szó, azonnal forduljanak a támogatást biztosító céghez – a bukta is az internetnek köszönhető: egy fórumon került szóba a gyanús tevékenység.