Minden a spamekről

Ma, június 23-án van a spamellenes világnap. De mi is az a spam, és mi a kéretlen elektronikus levél? Milyen módon lehet legális reklámleveleket kiküldeni? Erről a legtöbbet a jogászok tudhatják.

Az összeállítás dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédjének közreműködésével készült.

 

Egy kis történelem

A „SPAM” elnevezés eredetileg az amerikai Hormel Foods konzerv löncshús és fűszeres sonka termékének a védjegye volt, amely a II. világháborút követő újjáépítési időszakban vált tömeges importcikké Nagy-Britanniában elsősorban a szegényebb rétegek körében olcsósága (és nem finom íze) miatt. Az 1970-es években aztán Monty Python Repülő Cirkuszának egyik ikonikus jelenetében kelt újra életre a Spam löncshús, immár erősen negatív felhanggal: a „spam” kifejezést egy étterem kínálatával kapcsolatban ismételgették, mivel valamennyi étel ilyen íztelen, rossz minőségű „spam”-et, vagyis löncshúst tartalmazott. Az erősen abszurd jelenetben egymás után többször elhangzik a „Spam, Spam, Spam, Spam …. drága Spam! Csodálatos Spam!” felkiáltás.

„Az első kereskedelmi célú spamet – vicces módon – éppen egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos »zöld kártya« hirdetéseket küldtek ki minden (több ezer) hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferenciarendszere volt. Az internetes közösség azonban nem maradt tétlen, és visszavágott: hackerek megpróbálták feltörni a házaspár szerverét, a dühös hírcsoporttagok pedig több száz értelmetlen e-maillel bombázták a házaspár levelező szervereit.„ – idézte fel dr. Horváth Katalin ügyvéd.

A spam azóta is indulatokat generál, vitákat vált ki, azonban kétségtelen, hogy mára a kereskedelem és a marketing fontos, bár sokat vitatott eszközévé vált, amely a kilencvenes évek szabályozatlan internetes világának lezárulásával egy jogilag szabályozott mederbe terelődött.


dr. Horváth Katalin

Mi a spam pontosan?

A spamet a közfelfogásban az elektronikus üzenetküldő rendszerek elleni zaklatással azonosítják, amely során általában nem kívánt, kéretlen üzeneteket küldenek tömegesen. A leggyakoribb formája az e-mail spam, de más média ellen is irányulhat, így például blogok, instant üzenetküldő rendszerek, keresőmotorok, sms-üzenetek, internetes fórumok ellen.

A spam tulajdonképpen átfogó elnevezése a kéretlen kereskedelmi elektronikus anyagoknak és a kéretlen tömeges elektronikus tartalmaknak. A két kategóriában közös, hogy mindegyik rendkívül bosszantó, és törlésük időrabló, jogi szempontból azonban lehet különbség közöttük. Míg a kéretlen elektronikus hirdetés lehet jogszerű bizonyos feltételek betartásával, addig az azonos tartalmú elektronikus üzenetek hozzájárulás nélkül tömegesen történő kiküldése általában jogellenes – hívta fel a figyelmet az e-kereskedelmi ügyvéd. Fontos kiemelni azonban, hogy a spam maga csak a kéretlen tartalom küldésének módjára utal, de semmiképpen nem vonatkozik a benne foglalt tartalomra, annak jogszerű vagy jogszerűtlen voltára. A kéretlenül megküldött levél jogszerűtlen tartalma más jogsértéseket is megvalósíthat mindamellett, hogy küldése az adatvédelmi, elektronikus kereskedelmi szabályokat sértheti.

Azt is mondhatjuk tehát, hogy minden spam kéretlen elektronikus üzenet, de nem minden kéretlen elektronikus üzenet spam – foglalta össze dr. Horváth Katalin.

Miért olyan népszerű a spammelés?

A spammelés népszerűségét az internetes üzenetküldés azon alapvető tulajdonsága okozta, hogy végtelen számú e-mailcímre egyidejűleg lehet kiküldeni ugyanazt a tartalmat, a küldője pedig anonim tud maradni. A spammelés ezen túlmenően gazdaságilag is életképes, ugyanis az ily módon hirdetőknek nem merülnek fel üzemeltetési költségei a levelezési listák kezelésével kapcsolatban. Vannak olyan érvek is, amelyek szerint az elektronikus direktmarketing jobb, mint az offline, papíralapú verziója, nem szennyezi ugyanis a környezetet. Egyébként a Cisco Systems januári adatai alapján a világ e-mail forgalmának 86%-át teszik ki a spamek, ami 400 milliárd e-mail üzenetet jelent naponta.

A spam

A kifejezés az 1980-as években bevonult a BBS/MUD felhasználók szótárába is, akik a spam szót addig ismételték és írogatták a képernyőre, amíg az a többi felhasználó szövegét ki nem szorította a képernyőről. Ekkor született meg a „spammelés”.

Egy másik, kevésbé izgalmas értelmezés szerint a SPAM szó a Send Phenomenal Amounts of Mail (rendkívül nagyszámú levél küldése) szó kezdőbetűiből származik.

A legelső spam kiküldésére 1993-ban került sor, amikor egy kísérleti szoftver véletlen szoftverhiba folytán tucatnyi rekurzív üzenetet küldött ki egy hírcsoportba. A kéretlen levél sok, majdnem az összes hírcsoportban megjelent, mint ahogyan a SPAM löncshús is a Monty Python jelenetben szereplő étlapon.

Tilos-e a spammelés?

A legtöbb országban ma már szigorú szabályok vonatkoznak az elektronikus kereskedelemre, beleértve a kéretlen elektronikus hirdetéseket, elektronikusan küldött marketing anyagokat is.

A kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések küldése nem minden esetben jogsértő, a jogszabályi feltételek betartásával jogszerűen küldhető elektronikus hirdetés is e-mailben, közösségimédia-fiókba, közösségimédia-üzenetben vagy akár sms-ben is:

  1. előzetes kifejezett hozzájárulást kell szerezni a címzettektől ilyen elektronikus hirdetés küldéséhez (ez a hírlevél feliratkozás például egy checkboxszal) és a személyes adataik ilyen célú kezeléséhez
  2. be kell jelenteni az adatvédelmi hatósághoz a hírlevélküldést mint adatkezelést, illetve az erre a célra kezelt adatok körét
  3. adatvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyben a hírlevélküldés részletes szabályai is szerepelnek, és azt el is kell fogadtatni a címzettekkel
  4. biztosítani kell a hírlevélről való ingyenes, indokolás nélküli, feltételekhez nem kötött leiratkozást
  5. meg kell jelölni a tényleges feladó valós nevét a hírlevélben feladóként, például cégnévvel, vagyis a feladó nem maradhat anonim

Az elektronikus direktmarketing üzenetek küldésénél be kell tartani a reklámjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és egyéb adatvédelmi szabályokat is, hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin.

Azóta történt

Előzmények