Snowden állítja, hogy a Stuxnet izraeli-amerikai fejlesztés


A Der Spiegel német magazin vasárnapi számában egy interjú legfontosabb részleteit tette közzé, melyben a hatóságok elől menekülő amerikai informatikus Edward Snowden válaszol Jacob Appelbaum, a neves biztonsági szakértő és emberi jogi aktivista kérdéseire. A Wikileaks-ügyben is érintett Appelbaum az interjút Laura Poitras dokumentumfilmes segítségével nem most készítette, hanem még a tavasszal, amikor a kitálalást már tervező, de akkor még a legfontosabb amerikai nemzetbiztonsági hivatalnak (National Security Agency – NSA) alvállalkozóként dolgozó Snowden névtelenül válaszolt a kérdésekre. Azóta Appelbaum felvette a kapcsolatot Snowdennel, aki hozzájárult a beszélgetés publikálásához. A Spiegelben megjelent részleteket úgy válogatták össze, hogy az NSA tevékenysége álljon a középpontban. Az információk jó része az utóbbi időben már megjelent a sajtóban több helyen is – ami azt bizonyítja, hogy Snowden következetesen ragaszkodik állításaihoz.

Egy (még) élő tanú a Stuxnet eredetére

Hirdetés

Snowden itt – ne feledjük korábban, mint az általa közölt dokumentumok e hónapban megjelentek, illetve ismertették őket – határozottan megerősíti, hogy az Egyesült Államokra veszélyes tevékenységek vizsgálatára létrehozott NSA monitorozó tevékenysége során természetesen szorosan együttműködött a szövetséges Németország politikusaival és hatóságaival is, így ők is érintettek a jogsértésekben. Appelbaumnak a lehetséges felelősségre vonást firtató kérdésére Snowden szkeptikusan azt válaszolta, hogy pattant már ki törvénytelen, bírósági határozat nélkül tömegesen végrehajtott lehallgatás miatt botrány az USA-ban, ám a büntetés nem lett belőle, mivel legfelső szinten léptek közbe.

Az informatikus elmondta azt is, hogy az NSA-ben külön ügyosztály van a más államok hatóságaival való együttműködésre, majd a legkényesebb kérdésre, hogy vajon az NSA közreműködött-e az iráni dúsítók ellen bevetett Stuxnet malware elkészítésében, határozottan és röviden válaszolt: „Az NSA és Izrael együtt írták meg a Stuxnetet” (Die NSA und Israel haben Stuxnet zusammen geschrieben).

A lehetőségek korlátlanok

A jelenleg is zajló megfigyelési programokról, illetve az abban résztvevő partnerekről azt mondta el Snowden, hogy az úgynevezett „Öt Szem” programban az angolszász titkosszolgálatok működnek együtt (USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada), és közöttük időnként nem is az amerikaiak mennek a legmesszebb – a britek segítségével például az ott zajló adatáramláshoz is hozzáférnek az NSA-nél, és olyan lehetőség is van, hogy nem csak a metaadatokat rögzítik és monitorozzák, a rendszer pedig olyan tökéletes, hogy ha valaki használja a brit infrastruktúrát, akkor bizonyosan nem kerülheti el a megfigyelést.

Korábban napvilágot láttak olyan vélekedések, hogy igaz, hogy az NSA széles körben monitoroz, de olyan irgalmatlan mennyiségű adatról van szó, hogy a kiváló elemző szoftverek ellenére is alacsony lehet a hatékonyság, el lehet „bújni” az adattengerben. Snowden ezt annyiban árnyalja, hogy a külföldi forrásokat illetően valóban vannak kapacitásgondok, de az Egyesült Államokban gyakorlatilag korlátlanok az NSA erőforrás- és tárolási lehetőségei, ráadásul az ügynökség folyamatosan bővíti a saját kézben lévő egységeit is, épp most építenek egy új adatközpontot.

Adatkincstár

A tárolást az NSA racionálisan oldja meg: ha nincs konkrét célfeladat, akkor a teljes szöveges adatokat csak néhány napig, az elemzés elvégzéséig tárolják. Azokat az adatokat azonban, melyek egy adott feladathoz kapcsolódnak, nem törlik többé. A metaadatokat – melyek számukra gyakran értékesebbek az üzenetek tartalmánál is – sokkal tovább őrzik, és a végső céljuk, hogy ezeket mind „örökre” archiválják.

A magáncégekkel való együttműködést firtató kérdésre Snowden határozott igennel felelt, de hozzátette, hogy ezt nagyon nehéz bizonyítani. Ugyanakkor – míg ellenkező bizonyítékot a cégek fel nem mutatnak – az amerikai távközlési vállalatokat, a nagy internetes cégeket mind gyanúsként kell kezelni szerinte. Akadhatnak olyan cégek is, nagyon kevesen, amelyek megpróbálnak ellenállni az NSA-nek, ám ez roppant kockázatos vállalkozás, mivel könnyen a létüket veszélyeztető retorzió érheti őket.

Azóta történt

Előzmények