A magyarok is meghallgatnák Edward Snowdent

Valószínűleg uniós mintát kíván követni a magyar bizottság is, hiszen az Európai Parlament illetékes testületében nemrég jelentették be, hogy a megfigyelési ügy tisztázása érdekében elindított folyamat részeként videokonferencia keretében megpróbálják meghallgatni a kiszivárogtató Edward Snowdent is. A nol.hu beszámolója szerint Kocsis Máté – aki egyúttal az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke és a nemzetbiztonsági bizottság tagja – tegnap azt mondta: bár nem nagy rá az esély, de kísérletet tesznek rá, hogy valamilyen módon Edward Snowdennek is feltegye kérdéseit a bizottság. A következő ülésen elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatják majd meg. A testület alelnöke, Gulyás Gergely arra tett javaslatot, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is hallgassák meg.

A testület keddi első ülésének napirendjén a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetének megvitatása, valamint a munkaterv kialakítása szerepelt.

A bizottsági ülés után Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: a jelenlegi információk alapján valószínűsíthető, hogy magyar politikai és gazdasági vezetőket is lehallgattak. Szavai szerint a magyar politikai elit egységes abban, hogy több százezer esetben a magánszférához való jogot sérthette ez a lehallgatás. Céljuk, hogy tisztázódjon: egy ilyen jellegű, tömeges emberi jogsértés nem fog megismétlődni – szögezte le Gulyás Gergely. Azt is szeretné, ha a bizottság egyhangúlag arra is javaslatot tudna tenni, hogy a közeljövőben hogyan lehet elkerülni, hogy magyar állampolgárok – valós indok nélkül – legyenek áldozatai egy ilyen jellegű lehallgatásnak.

Tisztázandó kérdések

Az országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület azt vizsgálja, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.

A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére. A bizottság – amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be – munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.

Azóta történt

Előzmények