Ázsiai lapok jelezték először, hogy a vezető kínai ritkaföldfém-kitermelő cég, az Inner Mongolia Baotou Steel Rare-Earth október 23-án felfüggesztette a kibányászott ércek feldolgozását, mivel az árak stabilizálását – az ő szempontjukból: emelését – szeretnék elérni.
A tudósítások szerint múlt csütörtökön döntöttek a termelés-visszafogás mellett, és várhatóan egy hónapig állnak az érintett olvasztók és egyéb üzemek. A Reuters korábbi beszámolója szerint a döntésük hátterében az áll, hogy a harmadik üzleti negyedévben a cégcsoport profitja 90 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A cég közleményében azt írta, hogy mivel a válság, a gazdasági növekedés lassulása miatt csökkent a kereslet, az árak megzuhantak, így „a piac stabilizálása és a kereslet és kínálat egyensúlyának” megteremtése céljából állítottak le bizonyos gyáregységeket. Ezzel a lépéssel párhuzamosan a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium bejelentette, hogy a jövőben szigorúbban fognak fellépni az illegális kitermelőkkel szemben.
Megtörni a kínai monopóliumot
Már többször beszámoltunk arról, hogy a monopolhelyzetben lévő kínai bányák és feldolgozók (habár a készleteknek csak 30 százalékával rendelkeznek, a globális kitermelés 90 százalékát Kína adja) néhány évig, a világ más részein lévő lelőhelyek felfuttatásáig bizonyosan képesek revolverezni a világ technológiai iparát. Habár már folynak tárgyalások (sőt WTO-eljárás is), mindezeknek eddig nem sok hatása volt a biztos pozícióban tartózkodó kínai cégekre (ill. az államra). Az érintett ipari szervezetek legújabb lépése, hogy Washingtonban létrehoztak egy új iparági szövetséget (Rare Earth Technology Alliance – RETA), melyben a termelőktől a kutatókig szerepelnek olyanok, akik számára kardinális kérdés a ritkaföldfémek elérhetősége, ára stb. A küldetésnyilatkozatból kiolvasható, hogy nagy szerepet kívánnak vállalni a korábban megszüntetett bányák újranyitásában, illetve újak felderítésében, valamint erős lobbitevékenységet folytatnak majd, hogy a döntéshozókat a befektetések szükségességéről meggyőzzék.
Az egyre keményebben szabályozott és csökkenő mértékű kínai export egyébként egyre több helyen indított be alternatívákat kereső folyamatokat: Japánban és az Egyesült Államokban komoly kutatások folynak például a már beépített ritkaföldfémek újrahasznosításának gazdaságossá tételével kapcsolatban.
A híradások szerint az árcsökkenésre más, kisebb kínai kitermelők is leállással reagáltak. Megemlítik, hogy valóban jelentős a csökkenés: például az egyik ritkaföldfém, a prazeodímium/neodímium-oxid tonnánkénti ára két hét alatt 44 800 dollárról 40 ezer dollár alá esett.
