Kétmillió dolláros büntetés 24 megosztott dalért


A múlt hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye a 2007 őszén internetes kalózkodás miatt elmarasztalt Jammie Thomas-Rasset perének újratárgyalása volt, melynek végén a csütörtöki ítélethirdetés alaposan meglepte azokat, akik a korábbi súlyos büntetés enyhítését vagy eltörlését várták.

Annak idején mi is beszámoltunk az ügyről, mely az ilyen típusúak között talán a legismertebb a világon. A gyermekét egyedül nevelő, most harminckét éves brainerdi nőt másfél éve 222 ezer dollár megfizetésére kötelezték a Kazaa fájlcserélő hálózaton történő letöltés és fájlmegosztás miatt. A felperes, a RIAA amerikai kiadói szövetség a precedensnek szánt perben a Thomas által megosztott 1702 dal közül kiemelt 24-et, s ezek feltöltése miatt a bíróság egyenként 9250 dollár kártérítést szabott ki. A döntés szerint a fizetéséből élő nőnek akkortól élete végéig minden hónapban letiltják jövedelme egynegyedét, ráadásul az eljárási szabályok szerint a felperes ügyvédi költségeit is neki kellett volna állnia, így összesen körülbelül félmillió dollár tartozást halmozott fel. Ezt a döntést azonban a bíróság által elkövetett eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezték.

A minnesotai szövetségi bíróságon lefolytatott perújrafelvételi eljárás csak egy nappal tartott tovább, mint a 2007-es, négy nap után kihirdették az ítéletet, mely a szándékos törvénysértésért és a szóban forgó dalok után járó kártérítést jelentősen megemelte: dalonként 80 ezer dollárban szabták meg a fizetendő összeget (a törvény szerint 750 a legalacsonyabb, 150 ezer dollár a legmagasabb megállapítható kártérítés darabonként), mely így összesen 1,92 millió dollárra rúg (körülbelül 384 millió forint). Az eljárás során nem sikerült Thomas ártatlanságát megmutatni, a bizonyítékok szerint egyértelműen részt vett a fájlcserében.

RIAA

A Thomast védő jogászok szerint arra talán van esély, hogy védencük csődvédelmet kérjen, mivel – bár korábban ezt nem engedték – tavaly egy hasonló ügyben ezt lehetővé tették, újraértelmezték a „szándékosság” fogalmát, ezért erre a döntésre lehet precedensént hivatkozni, ám így sem lesz könnyű ezt elérni. Az ügyvédek szerint a tudatos, szándékos, rosszindulatú károkozást a RIAA nehezen tudná bizonyítani, ezért megeshet, hogy a két fél jogászai kiegyeznek.

Az ítélet kapcsán sokan kifejezték felháborodásukat. Ray Beckerman, a RIAA-perekre szakosodott jogász úgy véli blogjában, hogy ez az ügy „egy párhuzamos univerzumban”, nem a való világban zajlott le, s Moby is blogjában adott hangot elégedetlenségének; ő feloszlatná a RIAA-t: „beperelni az embereket azért, mert zenét hallgatnak, a lehető legrosszabb módja a zeneipar megvédésének”.

Azóta történt

Előzmények