Pár napja számoltunk be arról, hogy beterjesztették az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma elé azt a törvénycsomagot, melynek kimondott célja a terrorizmussal szembeni hatékonyabb fellépés – és melyben az is szerepel, hogy a szövetségi biztonsági szolgálat (Федеральная служба безопасности Российской Федерации – FSZB) minden, az országon belül folyó kommunikációs szolgáltatáshoz, az azokon folyó tartalomközléshez hozzáférést kell kapjon, különben az adott szolgáltatást megbüntetik, esetleg be is tiltják.
A beterjesztőjéről, a parlament biztonsági és antikorrupciós bizottságának elnökéről, Irina Anatólevna Jarovajáról elnevezett javaslatot (Jarovaja-törvény) az alsóház pénteken 325:1 arányban megszavazta. A szabályok igen szigorúak, kimondják például, hogy aki az internetet a terrorizmus támogatására, propagálására használja, akár hét év börtönt is kaphat. A szolgáltatókat felszólítják arra, hogy a hálózatukon folytatott kommunikációt rögzítsék, és ezt hat hónapig, míg a metaadatokat három évig őrizzék meg, emellett segíteniük kell a hatóságokat a titkosított információáramlás dekódolásában is.
Haszontalan
A jogvédő aktivisták és szervezetek természetesen kritizálják a javaslatot – és közöttük van az az Edward Snowden is, akinek három éve adtak menedéket. Snowden „Nagy Testvér-törvénynek” hívja a Jarovaja-törvényt, és a Twitteren azt is megírta, hogy ez a szabályozás „működésképtelen”, illetve „indokolatlanul sérti meg a személyiségi jogokat”, és nem lenne szabad elfogadni. Snowden úgy véli, hogy a tartalmak hat hónapos tárolása nemcsak veszélyes, de haszontalan is, mivel a tömeges megfigyelés nem működik – vagyis: nem éri el a deklarált célját –, így csak rengeteg pénzbe fog kerülni, valamint csorbítja a szabadságjogokat, a nélkül, hogy emelné a biztonsági szintet.
Ráadásul az extrém tartalmak közzétevőit most már akár nyolc év börtönnel is sújtó rendelkezéssel vissza is lehet élni, ahogy nemrég kiderült: egy ismert bloggert, Anton Noszikot vád alá helyezték gyűlöletkeltés miatt, mivel Noszik az interneten bírálta Oroszország katonai szövetségesét, Szíriát.
A Jarovaja-törvény tervezetét még a felsőháznak is meg kell szavaznia, majd ezek után akkor léphet érvénybe, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök is aláírja.