A Datamonitor elemzőcég nemrég tette közzé egy 14 országra kiterjedő vizsgálatának eredményeit, mely szerint a közeljövőben az a tendencia lesz uralkodó, hogy mind több oktatási intézmény (az alsó, a közép- és a felsőoktatást is beleértve) választ a piacon lévő szoftverek közül olyat, melynek nyílt forráskódja van.

A piackutatás az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Ausztrália, India, Dánia, Finnország, Hollandia, Spanyolország, Norvégia, Svédország és Olaszország iskoláit térképezte fel. Az Egyesült Államok esetében például úgy szól az előrejelzés, hogy a jelenleg szabad szoftverre költött összeg 2012-ig majdnem meg fog duplázódni – ez költség a szabad szoftverek esetében nem a programok árát jelenti, hiszen azok ingyenesek, hanem a támogatási, menedzselési, rendelkezésre állási kiadásokat.

A Datamonitor elemzői ugyanakkor kiemelik azt a tényt, hogy összességében véve még a 100 százalékos növekedés esetén sem éri el az open source szoftverekre költött pénz a teljes informatikai kiadások 10 százalékát a 14 ország átlagát tekintve az oktatási szférában.

Az elemzőknek meglepetést okozott az eredmény, ők épp fordított előrejelzésre számítottak. Ám azt tapasztalták, hogy a pedagógusokat vonzza a nyílt forráskód, legtöbbjük azzal indokolta választását: úgy érzik, nagyobb beleszólásuk van a fejlesztések fő irányainak meghatározásába, mint a kereskedelmi szoftverek esetében. Kiderült az is, hogy az intézményvezetőknek nagy körültekintéssel kell dönteniük, mivel sokan beszámoltak arról, hogy ha nem elég alaposak a termék kiválasztásánál, akkor előfordulhat az is, hogy bár az adott cégnél a szoftver ingyenes, ám a támogatás olyan drága, hogy összességében többe kerülne, mint a kereskedelmi szoftver.

A választás motivációi sokfélék. Megállapítható, hogy elenyésző az olyan iskolák aránya, akik valamiféle antikapitalista elkötelezettség miatt döntöttek az open source mellett, leginkább hosszú távra vonatkozó, stratégiai elhatározásból fektettek inkább az ilyen szoftverekbe. Nem elhanyagolható szempont az adott ország kormányzatának magatartása sem – például India egyes régióiban és Franciaországban központilag bátorítják a nyílt forráskódot, s ennek ösztönző hatása van az egyes oktatási intézmények esetében is. Találkoztak olyan esetekkel is, amikor amiatt váltottak az iskolák, mert elégedetlenek voltak az oktatási szoftverek és rendszerek szállítójával.

Justin Davidson, a Datamonitor elemzője összegzésként úgy kommentálta a jelentést, hogy a kétfajta szoftver ki fogja egymást egészíteni, s ezek aránya egy adott iskolán belül majd az adott intézmény jellegétől és igényeitől fog függeni: „Nem hal ki a kereskedelmi szoftver” – summázta eredményeiket Davidson.