Brad Wyble, a Penn State University professzora és a tanulmány társszerzője, Hui Chen arra keresték a választ, hogy képesek lehetnek-e bekapcsolni az emberek memóriáját úgy, hogy bizonyos információkat rögzítsenek egy nagyobb halomból.

100 önkéntessel dolgoztak, akiknek olyan képeket mutattak, melyeken számok és betűk voltak. Először arra kérték az alanyokat, hogy jegyezzék meg a betűk pozícióját. Szinte hiba nélkül mindenki fel tudta idézni a betűk helyét. Ezután arra kérték a résztvevőket, azt is próbálják meg felidézni, konkrétan melyik betűt látták.

Az eredmény semmivel sem jobb a találgatási aránynál, mindössze 25 százalékban sikerült eltalálni a karaktert. Azoknak az önkéntesek, akik úgy tudták, a betűket és a pozíciójukat is meg kell jegyezni, az eredménye 65 és 95 százalék között volt.

Wyble ezt azzal magyarázza, hogy a legalapvetőbb információk felidézése is gondot okoz az embereknek, ha nem voltak felkészülve rá, hogy szükség lesz rájuk. Pont, mint amikor nem kapcsoljuk be a felvételt, csak pásztázunk a kamerával.

Felvétel indul

A tanulmány szerint tehát az agyunkban található felvétel gombot az a tény kapcsolja be, hogy tudatában vagyunk, később még szükség lesz az információra. Az eredmények rávilágítanak, hogy ez a rögzítőegység sokkal szofitsztikáltabban működik, mint azt eddig gondoltuk. Képesek vagyunk részinformációkra emlékezni anélkül, hogy bármi más eszünkbe jutna. A tudósok a jelenséget attribútum amnéziának nevezték el.

Wyble szerint a kutatás eredménye azért is meglepő, mert a tradícionális teóriák azt feltételezik, hogy ha egy részinformációt elmentettünk, akkor az egész információt rögzítettük ezzel együtt.

A kutatást 2014 áprilisában készítették, a tanulmányt pedig a Psichological Science Journalban publikálták idén januárban.