Lázár János miniszterelnökségi miniszter – aki többek között a bürokráciacsökkentésért is felel – a múlt héten, csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be: 72-73 állami intézmény, költségvetési szerv szűnhet meg a közeljövőben jogutóddal vagy jogutód nélkül. A lista összeállítására Lázár János kapott megbízást a kormánytól, és a napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a minisztériumok között, hogy az intézményeket hogyan lehet a tárcákba visszaolvasztani. A végső döntés februárban születik meg.

A vs.hu megszerezte azt a listát, melyen szerepelnek a megszüntetendő vagy beolvasztandó intézmények, és nagy meglepetéssel olvastuk rajta, hogy július elsejétől jogutód nélkül megszűnhet egy igen tekintélyes, több évtizedes múltra visszatekintő intézmény, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) is.

Az IT café folyamatosan követte az elmúlt években a NIIFI munkáját, rendszeresen beszámoltunk az intézet fejlesztési projektjeiről. A NIIFI azon kevés költségvetési intézmény közé tartozik, mely a kezdetektől fogva kényesen ügyelt arra, a lehető legtávolabb maradjon az aktuálpolitikától, és ennek, valamint a szigorú és magas színvonalú szakmai munkájának köszönhetően igen komoly eredményeket értek el az ország informatikai infrastruktúrájának fejlesztésében, eredményesen dolgoztak, lett légyen bármilyen politikai irányultsága az épp regnáló kormánynak.

A napokban ellentmondó hírek érkeznek a tervezett intézményátszervezésről, jelen pillanatban még minden bizonytalan, a lista is változhat, és az is, hogy a rajta szereplő szervezeteknek mi lesz a sorsa. Annyi bizonyos, hogy ha a NIIFI megszűnne, vagy esetleg „csak” elveszítené az önállóságát, az egy korszakot zárna le a magyar nemzeti informatikai fejlesztések történetében.

Visszatekintés

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének programja. A Program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít

• integrált országos számítógép-hálózati infrastruktúrát, valamint erre épülő
• kommunikációs, információs és kooperációs szolgáltatásokat
• élvonalbeli alkalmazási környezetet, és
• tartalomgenerálási, ill. tartalomelérési hátteret

A Program központi költségvetési támogatásra támaszkodik. A fejlesztési és működtetési feladatokat az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze, a Program Tanács irányítása és a Műszaki Tanács szakmai közreműködése mellett. A Program szorosan együttműködik a felhasználói közösséget tömörítő Hungarnet Egyesülettel.

A magyarországi kutatás-felsőoktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az akkor még szerény méretű szakembergárda felkészültségére és tapasztalataira támaszkodva a Magyar Tudományos Akadémia és az OMFB kezdeményezte, ill. támogatta.

Az IIF Program öt eredményes év – a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése – után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) támogató részvételével NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

Az elmúlt közel három évtizedben az intézet számtalan nagy és sikeres projektet vitt végig. Oldalakat töltene meg mindegyiket felsorolni, csak néhány fontosat emelnénk ki:

• létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktúra , valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások rendszere, a kapcsolódó alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultúra, mindezekkel együtt pedig bővült a kutatási-oktatási-közgyűjteményi alkalmazói kör

• 1987-90: fokozatosan épült fel a legfontosabb akadémiai kutatóintézeteket, egyetemi tanszékeket, és nyilvános könyvtárakat összekapcsoló országos számítógép-hálózat első – saját fejlesztésű X.25 technológiát használó – változata, biztosítva az alapszolgáltatások (e-mail, fájltranszfer, távoli bejelentkezés stb.) hozzáférhetőségét

• 1990: a nemzetközi nyitás éve, az EARN-BITNET és EUnet kapcsolat után kiépült a teljes értékű internetkapcsolat

• ezzel egy időben az országon belül felépült a – már IP technológiát alkalmazó – HBONE gerinchálózat, összekapcsolva a főváros és a legfontosabb vidéki régiók alkalmazóinak városi hálózatait

• 1996-tól az elért eredményeknek és a sikeres nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően már közel 300 intézmény mintegy 200 ezer alkalmazója számára állt rendelkezésre – először a régióban – 2 Mbps sebességű nemzetközi kijárat

• 1998-tól kiépült a 10+5 Mbps sebességű európai ill. tengerentúli hálózati kijárat, és a belföldi gerinchálózat sebessége is 2 Mbps-re nőtt, sőt, a most már közel 300 ezer alkalmazót kiszolgáló rendszer kapacitása a hálózat valamennyi szintjén tovább nőtt

• A 2000-es évek elejétől napjainkig számos fejlesztési projektet zártak le sikerrel: a hálózati infrastruktúra fejlesztése (HBONE/GEANT, E2E, IPv6, QoS, MPLS, VPN, multicast, cache, monitorozás és menedzsment stb.), a hálózati szolgáltatások gazdagítása (szuperszámítástechnika, távoli munkavégzés, VoIP, videokonferencia, portálok, virtual helpdesk, CERT, névtárak, PKI/CA stb.), valamint a hálózati alkalmazások (elosztott/integrált adatbázisok, távoktatás, diszciplináris alkalmazások, ClusterGrid) területén