A müncheni önkormányzat sok évvel ezelőtti döntése már eddig is nagy viharokat kavart – nemcsak a sorozatos hibák miatt elégedetlenkedők körében, hanem egyéb szakmai közösségekben is, ahol két párt alakult ki: az egyik szerint nyilvánvaló, hogy a nyílt forrású szoftver alkalmazása tévedés egy olyan fontos szegmensben, mint a közigazgatás, míg a másik oldalon állók szerint egyszerűen a szakszerűtlenség – illetve: az ellenérdekeltség – okozza, hogy egy egyébként a feladatra kiválóan alkalmas környezetet nem sikerül megfelelően implementálni és használni.
E viták most újra fellángoltak, mivel a múlt héten talán az eddigi legsúlyosabb üzemzavarral kellett szembenézniük a müncheni hivatalnokoknak: a levelezőrendszer hibája miatt a körülbelül 33 ezer közalkalmazott napokig nem volt képes egymással e csatornán kommunikálni, és ez jelentős fennakadásokhoz vezetett. (Állítólag egyetlen, ám hatalmas méretű e-mail blokkolta le a rendszert.)
A város polgármestere, Dieter Reiter ezt elfogadhatatlannak nevezte (az első nyilatkozatokat jellemzően sms-ben küldte, mivel nem tudta az e-mailt használni), és burkoltan utalt rá, hogy az előző polgármester, Christian Ude, aki a LiMux nevű projektet teljes mellszélességgel támogatta, hibásan döntött, amikor a Windowst ki akarta zárni a közigazgatásból. Reiter utalt rá, hogy az elmúlt években annyiszor jelentkeztek súlyos hibák a LiMuxban, hogy már többet költöttek a karbantartására és felülvizsgálatára, mint a drágának mondott Windowsnál kellett volna. Ráadásul az alkalmazottak, a felhasználók is folyamatosan panaszkodnak rá: egyrészt a stabilitási hiányosságok, másrészt a kompatibilitási problémák miatt.
A városban egyébként a 2003-as döntés óta mára a körülbelül 15 ezer hivatali számítógép nagyjából 80 százalékán a LiMux működik. A hivatalos álláspont szerint ezzel több mint 11 millió eurót spóroltak meg a költségvetésnek, ám ezt a Microsoft nem hiszi el – ők érthető okokból kételkednek. Készült egy súlyos kritikákat kapott tanulmány, melyet a HP végzett a Microsoft megbízásából, és ebben azt állítják, hogy az eredetileg 10 millió eurósra becsült projekt tíz év alatt az átállási, javítási, karbantartási, támogatási költségek miatt ennek közel hatszorosát emésztette fel, vagyis semmilyen megtakarításról nincs szó, sőt. E tanulmány megállapításait azonban mind a sajtóban, mind a városházán kétségbe vonták.
A tavaszi választások után egyszer már szóba került, hogy München visszaáll Windowsra, ám akkor a javaslatot elvetették. A levelezés mostani összeomlása után azonban vizsgálatot és felmérést indítottak, melynek eredményétől függ, hogy a szabad szoftveres mintapéldának számító város visszatér-e a Microsoft táborába.
