A brit titkosszolgálatokat felügyelő bírói szervezet (Investigatory Powers Tribunal – IPT) minapi határozatában kimondta, hogy a vezető hírszerző ügynökség (Government Communications Headquarters – GCHQ) legálisan hackelheti meg a célba vett számítógépeket, mobileszközöket, okoseszközöket és számítógépes hálózatokat, függetlenül attól, hogy azok a világ mely részén találhatóak, illetve törvényes a feltört eszközökön folytatott tevékenységük, és e hírszerzési módszerek összhangban vannak az emberi jogok európai hagyományaival.
Az eljárást és felülvizsgálatot egy hét szolgáltatóból álló csoport kezdeményezte, miután az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy a GCHQ feltörte a rendszereiket, és megfigyeléseket végeztek. Panaszukban arra hivatkoztak, hogy az ilyen tömeges, agresszív állami megfigyelés ellentétben áll a demokrácia alapelveivel és sérti az emberi jogokat, ugyanis egyrészt titokban zajlottak, másrészt úgy, hogy a megfigyeléseket nem felügyelte egy olyan testület, melynek ez törvény adta feladata.
A bíróság ugyan hivatkozott arra ítéletében, hogy a különféle megfigyelési, hírszerzési módszerek felvetnek emberi jogi aggályokat, ügyelni kell a privát szféra védelme és a közös érdek, az állam védelme közötti egyensúlyra, de összességében legálisnak ítélték azokat a tömeges megfigyelési módszereket, melyekről a GCHQ most, az eljárás során ismerte el először, hogy valóban alkalmazták őket.
A GCHQ üdvözölte a döntést, csakúgy, mint a brit külügyminiszter, Philip Hammond, aki örömét fejezte ki, hogy egy független testület végre megállapította, hogy a hírszerzés törvényesen működik.
