Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA (National Security Agency) több százmillió kapcsolati listát, címjegyzéket gyűjtött be szerte a világról, köztük az Egyesült Államokból is az elektronikus levelezési, illetve az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokból – írta meg tegnap az Edward Snowden által átadott dokumentumokra alapozva a The Washington Post.
Habár a nemzetbiztonság egyik legfontosabb védekezési érve a botrány kirobbanása óta, hogy célzottan gyűjtötték az adatokat, különösképp az amerikaiak esetében (míg a külföldiek megfigyelését szabályozó FISA-törvény értelmében az NSA viszonylag szabadon kémkedhet a világ más országainak polgárai után, az amerikaiak jogait szigorúan védi az alkotmány, így kemény feltételekhez van kötve megfigyelésük – elvileg legalábbis), ez a mostani kiszivárogtatás már nem az első bizonyíték arra, hogy a hírszerzés tömeges adatgyűjtést végzett. Jelen esetben a címlisták nagyon fontos információnak számítanak, mivel megfelelő elemző szoftverekkel kiválóan fel lehet térképezni az érintettek kapcsolati hálóját, mely az adott személy profiljának elkészítésekor kiemelkedő fontosságú.
A dokumentumok szerint az NSA erre szakosodott osztálya (Special Source Operations) tavaly egyetlen nap alatt a Yahoo! szolgáltatásából 444 743, a Hotmailből 105 068, a Facebook közösségi oldalról 82 857, a Gmailből 33 697, egyéb szolgáltatásokból 22 881 kontakt-, illetve címlistát szerzett meg. Ha ezt átlagosnak tekintjük, akkor a cég egy év alatt negyedmilliárd ilyen adathoz jutott hozzá. Az adatgyűjtést az tette lehetővé, hogy az NSA titkos megállapodásokat kötött: vagy közvetlenül a külföldi távközlési cégekkel, vagy pedig az együttműködő titkosszolgálatokkal.
Az Egyesült Államokban a vád újra az, ami korábban: a tömeges adatgyűjtés folytán sok millió amerikai is érintett, akiknek az adatait felhatalmazás nélkül gyűjtötték be. Erre a vádra még a nyáron, a telefonhívások adatainak rögzítésének nyilvánosságra kerülésekor Keith Alexander tábornok, az NSA vezetője azt mondta, hogy a tömeges adatgyűjtés szükséges a terrorizmus elleni harcban, „a tűt csak így lehet megtalálni a szénakazalban”, mondta akkor.
Az NSA-nek a címlisták megszerzéséhez nem volt szüksége arra, hogy megállapodással vagy illegálisan behatoljon a szolgáltatók szervereire, ezeket az adatokat „röptében”, az adatáramlás sok más pontján is meg lehet szerezni, de a Post és más lapok természetesen megkérdezték a nagy szolgáltatókat az új kiszivárogtatásról.
A Google szóvivője elmondta, hogy ők ilyen adatokat nem adtak át a kormánynak, és arról sincs tudomásuk, hogy ezeket tőlük szerezték volna meg. Szinte szó szerint ugyanezt fogalmazta meg a Microsoft és Facebook képviselője is.
