A norvég kultuszminiszter legalizálná a fájlmegosztást


Bård Vegar Solhjell

A múlt héten a nemzetközi kiadói szövetség (International Federation of the Phonographic Industry – IFPI) felszólította a legnagyobb norvég internetszolgáltatót, a Telenort, hogy 14 napon belül tiltsa le a hozzáférést a Pirate Bay oldalához, különben bíróságra viszik az ügyet. Az IFPI azonban valószínűleg nem olyan reakcióra számított, mely rövidesen a norvég kultuszminiszter részéről érkezett.

Bård Vegar Solhjell, az oktatásért és kutatásért felelős miniszter a múlt héten blogjában reagált a Pirate Bay ellen indult perre, s véleménye markánsan eltér a kiadói szövetségétől. Solhjell először is elmagyarázza olvasóinak – ha nem tudnák –, hogy fájlmegosztáskor a felhasználók egymás között cserélgetik tartalmaikat, vagyis a Pirate Bay nem tesz mást ez esetben, mint a Google: segíti a keresést, de tartalmat nem szolgáltat.

A miniszter leszögezi, hogy az alkotókat megilleti munkájukért a fizetség, de „le kell állítani a jövő ellen vívott harcot. Akadnak, akik meg kívánják ismételni a hajdani küzdelmeket, melyek a színes televízió és a magnókazetta ellen folytak.” Solhjell szerint nem ez a kilátástalan csatározás a megoldás, hanem azt kell megvitatni, hogy egy demokratikus és progresszív technológiát miképp lehet úgy használni, hogy ne semmizzék ki a művészeket, az alkotókat.

A miniszter emlékeztet rá, hogy minden új technológia felkelti a régi formák kihalása miatti félelmet. De, írja, sem a tévé nem ölte meg a rádiót, sem a web nem szüntette meg a könyveket, s a letöltés sem fogja sírba dönteni a zenét, ellenkezőleg. Az internetes letöltés az eddigieknél sokkal szélesebb körben terjesztheti a művészi alkotásokat: „A művészek hihetetlen mértékben képesek az emberekhez eljuttatni produktumaikat, s én vagy te hozzájuthatunk a világ zenéihez, amikor csak akarjuk. Ez fantasztikus! Fantasztikus! Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy az alkotók megkapják fizetségüket munkájukért.” Ennek módozatait ki kell dolgozni, de már vannak rá jó példák: előfizetési díjak, hirdetések stb., melyeket megfelelően átdolgozva új üzleti modellek jöhetnek létre.

Solhjell kevés esélyt lát arra, hogy az új technológia ellenzői sikerrel vehetik fel a harcot a digitális tartalommegosztással, szerinte inkább a szemléletükön kellene változtatni: „A digitális terjesztés igen jó dolog. Azt jelenti, hogy kevesebbet kell költeni nyomdára, szállításra, zeneboltokra. A megspórolt pénzt tessék odaadni a művészeknek. Akkor több kultúra juthat el az emberekhez, s több pénz a művészekhez.”

A miniszter megígérte, hogy pártja felveszi programjába a magánszemélyek  esetében a nem kereskedelmi célú zenei fájlmegosztás legalizálásának elérését, mely folyamatban olyan licencmegoldások kidolgozását is tervbe veszik, amelyek ezzel párhuzamosan biztosítják az alkotók díjazását.

Azóta történt

Előzmények