Szeptember 26-28. között rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.

Szorosabb felügyeletre lenne szükség

Az idei konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan egy 2000 fős – 13-17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indult, amelyet kvalitatív kutatások egészítettek ki. A Kósa Éva pszichológus és László Miklós szociológus vezetésével a fiatalok médiahasználatáról készült felmérés alapján az mondható el, hogy a 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb, mint 50 könyvvel rendelkezik. László Miklós közölte: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik.

A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak. László Miklós hangsúlyozta, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban.

A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen problémás, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodik a világhálón – tette hozzá László Miklós.

A konferencián 5 országból 91 magyar és külföldi elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankszakemberek - tartott előadást kutatási tapasztalatairól plenáris üléseken illetve három szekcióban.

A korábbi évekhez hasonlóan a konferenciát élőképes közvetítés segítségével is lehetett követni a www.gyermekmento.hu honlapon, ahová az összes előadás videoanyagát és prezentációját 2011. október közepén feltöltik.

A konferencia végén az előadók és a résztvevők közös zárónyilatkozatot adtak ki:

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra VI. Nemzetközi Médiakonferencia közös nyilatkozata

A konferencia résztvevői megállapítják, hogy

1. A közelmúltban a médiaszabályozásban a gyermekek védelme terén jelentős pozitív változások történtek. E körben különösen üdvözlik, hogy a korábbi konferenciák ajánlásaival összhangban a jogalkotó a 12 év alatti korosztályt differenciáltan kezeli
2. A gyermekek a médiahasználattal kapcsolatos ismereteik jelentős részét kortársaiktól szerzik. A fiatalokat elsősorban az új médiumokon keresztül, az ő nyelvükön megfogalmazott üzenetekkel lehet elérni
3. A közszolgálati média jelenleg nem, vagy alig éri el a fiatal nézőket, hallgatókat, illetve felhasználókat
4. Továbbra is sok a teendő, különösen a jogalkalmazás, az önszabályozás és a médiaoktatás/médiatudatosság terén

Erre tekintettel a konferencia résztvevői:

• Hangsúlyozzák, hogy mivel egyre többet és többen használnak olyan médiaeszközöket, melyek révén elérhető kockázatos tartalmak kontrollja nem megvalósítható (internet, mobiltelefon), a jövőben a direkt szabályozás mellett hangsúlyosabbá kell váljon a mediáción alapuló tanulás
• Szükségesnek tartják, hogy az óvó-, tanító- és tanárképzés, illetve továbbképzés kötelező része legyen a médiával kapcsolatos ismeretek oktatása. Szükségesnek tartják továbbá, hogy az állam biztosítsa a pedagógusok számára azokat a feltételeket (internetelérés, eszközellátottság), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy maguk is lépést tartsanak a digitális technika fejlődésével
• Elengedhetetlennek tartják, hogy a közszolgálati média képessé váljon arra, hogy a gyermekeket és szüleiket megszólítsa. Felkérik a közszolgálati médiaszolgáltatókat arra, hogy műsoraikban fordítsanak kiemelt figyelmet a médiafogyasztással kapcsolatos tudnivalók terjesztésére úgy, hogy ezek az ismeretek a legszélesebb közönséget (gyermekek, szülők) a leghatékonyabban érjék el
• Fontosnak tartják, hogy a civil szféra szervezeteinek a gyermekek védelme és médiatudatosságuk elősegítése érdekében végzett munkáját az állam megfelelő források biztosításával támogassa. Szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szervezeteknek nyújtott ilyen támogatások odaítélésére az állam megfelelő kvalifikációs rendszert dolgozzon ki és működtessen. Javasolják, hogy – egyéb források mellett – a Médiatörvény a gyermekek védelmére vonatkozó szabályainak megszegése miatt kiszabott bírságokból befolyó összegeket az állam kifejezetten e célra fordítsa
• Felkérik a szabályozót arra, hogy azonosítsa azokat a szabályozási problémákat, amelyek következtében olyanok, akik gyermekek sérelmére internetes környezetben bűncselekményeket követnek el, kivonhatják magukat a felelősségre vonás alól. Felkérik a szabályozót arra, hogy ezeket a problémákat – amennyiben szükséges, akár jogszabály-módosítással is – orvosolja
• Fontosnak tartják, hogy a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő műsorok terjesztéséhez, bemutatásához a piktogrammon túl egyéb kedvezmények is kapcsolódjanak
• Felhívják a médiaszolgáltatókat, hogy fordítsanak különös figyelmet azoknak a technikai megoldásoknak a használatára, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára műsoraik minél teljesebb értékű élvezetét
• Felkérik a szabályozót, érje el, hogy gyermekműsorokban, illetve azok környezetében ne jelenhessenek meg reklámok

Balatonalmádi, 2011. szeptember 28.