Nyugatról nézve meglehetősen kínos helyzetbe keveredett a Microsoft, miután a The New York Times szeptember 11-én közölt egy irkutszki tudósítást, és ebben az újságíró arról számolt be, hogy az amerikai cég kalózellenes tevékenysége összemosódik, -fonódik a helyi kormányzat azon akcióival, amikor az orosz ellenzékieket, másként gondolkodókat, civileket igyekeznek elnémítani. A vád úgy szólt konkrétan és röviden, hogy a Microsoft helyi képviselői az illegális szoftverek elleni harcra hivatkozva jogalapot biztosítottak a hatóságoknak, hogy bizonyos szervezeteket zaklassanak, lefoglalják számítógépeiket stb. (az említett esetben egy olyan természetvédő szervezetet támadtak le illegális szoftverek miatt, akik ráadásul legális programokkal rendelkeztek).

A tényeken és interjúkon alapuló riport nagy visszhangot keltett az Egyesült Államokban, s mindez arra szorította rá a Microsoftot, hogy nyilvánosan válaszoljon a vádakra; ráadásul nem először került már elő ez a jelenség. Kevin Kutz, a cég kommunikációs igazgatója közleményt küldött a lapnak, melyben kifejti, hogy vállalata komolyan veszi a felmerült aggályokat, bár nem hiszik, hogy a szigorú és alapos oktatáson átesett külföldi jogi képviselőik ilyen módon járnának el. Ugyanakkor azt is leírta, hogy a kalózszoftverek használata elleni küzdelmük során mélységesen igyekeznek tiszteletben tartani az emberi jogokat, így ha ennek megsértését tapasztalják alkalmazottaik, szerződött munkatársaik részéről, az ellen keményen fellépnek.

Ezzel azonban nem zárult le a történet, mivel a Microsoft tegnap újra megszólalt. A cég hivatalos blogjában Brad Smith, a vállalat alelnöke és vezető jogtanácsosa hosszan értekezik arról, hogy milyen lépéseket tesznek a jövőben. Ezek legfontosabbja, hogy az orosz civil szervezetek és a sajtó ingyenes licenceket kapnak termékeikre a szoftvercégtől. Az akció 2012-ig tart, de mérlegelés után akár meg is hosszabbíthatják. Emellett továbbképzést tartanak e szervezetek tagjainak, hogy megismertessék őket ezzel a lehetőséggel, emellett támogatással, tanácsadással is igyekeznek segíteni. Smith nem zárja ki annak lehetőségét, hogy sikeres tapasztalatok után más, a szólásszabadság ügyében bajban lévő országokban is bevezessék ezt a módszert. A Microsoft ugyanakkor független jogászokat kér fel arra, hogy az eddigi, esetleg kétségeket ébresztő ügyeket kivizsgálják.