Németország vezetője arról igyekszik meggyőzni Franciaország elnökét, hogy az európai polgárok adatainak védelme céljából alakítsák át az internetes adatközvetítés jelenlegi struktúráját – derült ki sajtóbeszámolókból a hétvégén.

Bezárkózás

Ahogy korábban az IT café is rendszeresen beszámolt róla, az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány a legmagasabb politikai köröket is elérte, az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága az elmúlt hónapokban meghallgatásokat tartott, melyek célja a történtek és a hatások tisztázása volt. A képviselők a múlt héten értékelték is e meghallgatásokat, de nyilatkozatukban az általános megfogalmazásokon kívül – súlyos jogsértés történt, fel kell lépni az EU-s polgárok védelmében stb. – nem igazán szerepeltek konkrétumok.

Ám az ügyben saját mobiltelefonja lehallgatása miatt különösen érintett Angela Merkel német kancellár a hétvégén már sokkal határozottabban foglalt állást, amikor közölte, hogy szerdai párizsi megbeszélésükön igyekezett meggyőzni François Hollande francia elnököt, hogy erőteljesen lépjenek fel az internetes infrastruktúra jelenlegi USA-központú irányítása ellen, és el kellene érni, hogy az európai szolgáltatók lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy minél kevesebb európai adat áramoljon át az Egyesült Államokban található szervereken.

Az USA-centrikusság megrendülhet

Nem nehéz felfedezni Merkel döntése mögött a brazíliai mintát. Ahogy beszámoltunk róla, Dilma Rousseff brazil elnök nemrég elrendelte, hogy az ország szakemberei tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az eddigieknél sokkal függetlenebbek legyenek az „USA-centrikus” internettől, mivel a jelenlegi állapotot nem tartják arra megfelelőnek, hogy az ország és a polgárok adatait meg tudják védeni az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szerveinek kémkedésétől.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan strukturális változtatásokat kell végrehajtani, amelyek egyrészt a brazil adatok tárolását a lehető legnagyobb mértékben az országon belül található szervereken oldják meg – erre a globális internetes cégeket is rákényszerítenék (hogy technikailag ezt hogy képzelik a világháló esetében, az még nem világos) –, másrészt pedig azt, hogy az ország internetes forgalmának menedzselését úgy oldják meg, hogy a lehető legkevesebb adat áramoljon át amerikai szervereken – a dél-amerikai országok direkt összekötése mellett még egy közvetlen Európa-Dél-Amerika kábel megépítése is szóba került.

Fragmentáció?

Egyes szakértők szerint mindez a jelenleginél sokkal töredezettebb világháló kialakulásához vezetne. Különféle – általában kereskedelmi jellegű, de mondjuk Kína esetében politikai – korlátozások miatt ma is „utaznak bitek útlevéllel”, de nem ez a jellemző, az ilyen forgalom aránya elhanyagolható.

Épp ezek miatt könnyen lehet, hogy csak politikai taktikázásról van szó, mivel az érintett országok vezetői hónapok óta igyekeznek enyhíteni a megfigyelési botrány miatt kialakult feszültséget – ami különösen az egyébként szövetséges államok viszonyát terhelte meg –, és az is elképzelhető, hogy az egy ideig hallatott hangzatos nyilatkozatok után tényleges változás nem várható, mivel az teljesen ellentétes lenne a technológia és a kereskedelem globális fejlődésének mindent elsöprő erejű trendjével.