A NOD32-t fejlesztő ESET magyarországi képviseletének megbízásából az NRC piackutató januárban egy online kérdőíves felmérést végzett, amelyben arra kereste a választ, hogy mennyire biztonságos jelszavakat használnak a magyar internetezők a levelezésük védelmére. A vizsgálat ezer fő megkérdezésével készült, és reprezentatív a 18-69 év közötti, legalább heti rendszerességgel internetezőkre nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus szerint.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar felhasználók jelentős része könnyen feltörhető jelszavakat használ. A legegyszerűbb jelszavakat a nők alkalmazzák. 27 százalékuk egy szimpla számsort vagy betűsort – mint „levelezes” vagy „123456” – választ jelszóként, míg férfiaknál ez az arány 19 százalék. A férfiak 36 százaléka betűket és számjegyeket (például „sanyi1982”, „baba12”) is alkalmaz jelszavában, míg a nőknek csak 31 százaléka teszi ezt. Kis- és nagybetűket a nők 18, a férfiaknak pedig 24 százaléka használ.
„A jelszavak feltörésére alkalmazott technológia fejlődése miatt az ideális jelszó ma már 10-12 karakter felett van, és egyaránt tartalmaz számokat, illetve kis- és nagybetűket, valamint egyéb írásjeleket” – mondja Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója, aki szerint a „Sanyirolt456-B” vagy a „MamuciBrak35;” már a jobb jelszavak közé tartozik. A szakértő hozzáteszi azt is, hogy nehezen feltörhető jelszavak a hosszabb kifejezések is, például az „énelmentemavásárbafélpénzzel” vagy a „jajdeszeretemamákostésztát” a hosszúságánál fogva szintén az erős jelszavak közé tartozik.
A kutatás eredménye szerint ilyen kifejezéseket a férfiak 3, a nők 6 százaléka használ adatainak védelmére. A nők egyébként valamivel jobb emlékezőképességgel rendelkeznek, mivel csak 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tudja a jelszavát fejből, mert azt a gép tárolja – a férfiaknak 4 százaléka állította ugyanezt.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a hazai internetezők egyharmada csak betűk és számjegyek kombinációját használja jelszavában. A többi korcsoporthoz képest a 18-29 évesek nagyobb arányban használnak kitalált szavakat („lianwer”, „gianron”), kifejezéseket adataik védelmére, míg az 50-69 közötti korosztály inkább tart elegendőnek egy egyszerű szót vagy számsort. A budapesti lakosokra és a felsőfokú végzettségűekre jellemzőbb a kis- és nagybetűk kombinált használata, míg a fővárosiakhoz képest a községekben lakók közül kétszer annyian választanak nehezebben feltörhető kifejezéseket adataik védelmére.
