Azt a tényt sokan ismerik, hogy a második világháborúban a szövetségesek veszteségeit mérsékelte, illetve számtalan akció, hadművelet sikerét segítette, hogy a mára múzeummá alakított Bletchley Parkban sikerült megfejteni a németek által használt Enigma, egy üzenettitkosító berendezés működését, így a szemben álló fél rejtjelzett üzeneteit megismerve a szövetségesek különleges harcászati előnyhöz jutottak.
Ám azt már csak a téma iránt érdeklődők szokták tudni, hogy az egyébként kiváló elmékből álló kutatócsoport azért volt képes feltárni a gép működési mechanizmusát, mivel a nyugati kudarcok után a nagyszerű lengyel tudósokat magába foglaló, Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport 1932-ben már feltörte az akkor alkalmazott rendszert, és Bletchley Parkban erre a munkára alapozva voltak képesek a későbbi Enigmák üzeneteit dekódolni.
Éppen ezért van különleges zamata annak, hogy a mellőzést azóta is fájlaló lengyelek Varsóból most Szegedre hoznak egy Enigma I-es gépet (ez lesz az első alkalom, hogy a Technikai Múzeum külföldre kölcsönadja) – ráadásul egy, a nagyközönség számára is érthető bemutatón demonstrálják, hogy matematikusaik milyen módon törték fel a gép titkosítási algoritmusát.
A szeged.hu tudósításából érdemes felidézni Pap Gyula egyetemi tanár, a Bolyai Intézet vezetője, a Sztochasztika Tanszék professzora rövid ismertetőjét a több szériában fejlesztett Enigmáról „Az Enigma I-et mutatjuk be a Kutatók Éjszakáján. Ezt 1938-ig használták a németek. Már erről is az volt az általános vélekedés, hogy feltörhetetlen. A II. világháború alatt használt Enigmákat már az angol titkosszolgálat által működtetett Bletchley Parkban működtetett több ezer fős csapat törte föl, azokat az alapokat használva, amelyeket a lengyelek raktak le. Övék volt a lehetetlen feladat megoldása, az angolok az ő sikereiknek köszönhették a maguk eredményeit. Ez egy kicsit ahhoz hasonlatos, mintha lengyel fizikusok valamit a fénysebességnél gyorsabban mozgatnának: egy megoldhatatlan feladatot megoldanak, és ezt a szellemi terméket használják föl aztán máshol, Angliában, Amerikában. Az áttörés, megmutatni azt, hogy egy probléma nem megoldhatatlan, ez fölbecsülhetetlen. Ezt a munkát végezték a lengyel matematikusok.”
