Laissez faire vagy fejlesztési diktatúra?

Ki a felelős Magyarország informatikai fejlődéséért? – többek között erre a kérdésre kíván választ keresni és adni a Tihanyban 2004. október 12-13-án immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Internet Hungary konferencia. A rendezvény, amelynek fővédnöke Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság magyarországi megteremtésén fáradozó szakembereket, politikusokat, üzletembereket és civil szervezeteket hívja össze a szakma legrangosabb eseményére. A konferencián jelen lesz számos magas rangú állami vezető, illetve az it-iparág meghatározó szereplőinek felsővezetése. A kétnapos esemény célja, hogy közös platformra hozza mindazokat, akik számára fontos az információs társadalom (és az internet) magyarországi kiteljesedése, az informatikai üzletág és bővebben értelmezve a tudásgazdaság jelentős gazdasági-társadalmi tényezővé válása.

 

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Kóka János gazdasági miniszter, Baráth Etele uniós integrációs tárca nélküli miniszter és Magyar Bálint oktatási miniszter jelenléte és előadása várható a konferencián. A politikai élet képviselői és szakmai előadók mellett külföldről is érkeznek szakértők az eseményre. Ian Pearson, a British Telecom ismert jövőkutatója előadásában az új fejlesztések technológiai és társadalmi hatásait vizsgálja az iparág egészében, a kormányzatban és a társadalomban. Urbán László, az Egyesült Államokban élő elismert magyar közgazdász előadásában arra keresi a választ, hogy értelmezhető-e sajátos üzleti modellként az informatika. Az F-Secure Corporation anti-vírus kutatási vezetője Mikko Hyppönen nemzetközi hírű vírusvadász a legújabb fenyegetések, a mobil vírusok jövőjét elemzi majd.

Az állami vezetők és a külföldi neves szakértők előadásai mellett a konferencián a megvitatni kívánt témák felölelik az iparághoz szorosabban vagy tágabb értelemben kapcsolódó szinte minden területet: Milyen érdekek és érdektelenségek alakítják az információs társadalommal összefüggő kormányzati döntéseket? A szabályozási keretek megteremtésén, illetve az e-közigazgatási szolgáltatások mielőbbi bevezetésén túlmutatóan milyen hosszú távú szerepe lehet a kormányzatnak? Ha államtalanítanánk az információs társadalmat, vajon életképes maradhatna-e? Kik, hogyan és milyen elvek mentén építik fel az információs társadalmat? Szabadpiaci versenyt vagy nagyobb szabályozást a politika részéről? Mit jelent a piac nagyobb felelőssége? Készen állnak-e a szereplők a nagyobb felelősségvállalásra az információs társadalom megvalósítása érdekében? Van-e reális esély arra, hogy az információs társadalom kérdése a nagypolitika látókörébe kerüljön, valamint az infrastrukturális fejlesztésekhez, illetve a nagy ellátórendszerek reformjához mérhető figyelmet és hangsúlyt kapjon? Van-e az informatikának és az információs társadalomnak sajátos üzleti modellje, értelmezhető-e önálló, sajátos üzleti törvényszerűségek mentén működő ágazatként az IT?

A plenáris előadások mellett öt szekcióban (on-line reklám, információs társadalom és üzleti szolgáltatások, konvergencia, információs társadalom és média, valamint a „barátságos internet") zajlik majd a konferencia munkája, továbbá sor kerül egy önálló workshopra is („intelligens település – intelligens ügyintézés a polgármesteri hivatalokban”). A konferencia teljes programja elérhető a rendezvény hivatalos weboldalán.

Azóta történt

Előzmények