Az Európai Bizottság (EB) kiadta az unió digitális menetrendjének haladását elemző második jelentését (Digital Agenda Scorecard – second edition), melynek fő megállapítása, hogy Európában a polgárok, a vállalkozások és a fejlesztők részéről bőségesen van igény digitális termékekre és szolgáltatásokra, ám az infokommunikációs technológiák (IKT) területén ehhez képest elégtelenek a befektetések.
A jelentés széles körben vizsgálta meg az érintett területeket, összesen hét csoportba foglalták a fontos szegmenseket: az egységes digitális piac, interoperabilitás és szabványok, bizalom és biztonság, gyors és ultragyors internet-hozzáférések, kutatás és fejlesztés, digitális írástudás, készségek és integráció, illetve az IKT jótékony hatásai az unió közösségére.
Bár a digitális menetrend megvalósításának folyamatát az elmúlt 12 hónapban „enyhén pozitívnak” minősítik több területen, figyelmeztetnek arra, hogy ha záros határidőn belül nem növekszik kontinensünkön az IKT-iparba és infrastruktúrákba történő befektetések mértéke, akkor tovább csökken, és akár végzetessé is válhat Európa lemaradása a versenytársakkal szemben. Neelie Kroes, az EB digitális menetrendért felelős alelnöke mindezt így fogalmazta meg: „Az európaiak ki vannak éhezve a digitális technológiákra és a digitális lehetőségekre, de a kormányok és az ipari szereplők nem osztoznak ebben az éhségben. A 20. századból itt rekedt üzleti modellek és az elavult gondolkodásmódok kárt okoznak az európai gazdaságnak. Mindez roppant szégyenletes. Az elégtelen befektetésekkel lábon lőjük magunkat. Ha továbbra is öntelt európaiakként viselkedünk, a globális versenytársak letörölnek bennünket a színről.”
Az EB elismeri, hogy az európai gazdaság még mindig mély válságban van, hogy a magas államadósságok miatt kevés a forrás a központi fejlesztésekre, de azt is kifejtik, hogy a makrogazdasági válságkezelés önmagában egyébként sem elegendő a növekedés beindításához, ehhez a gazdaság szerkezetének átalakítására van szükség, melynek fontos része a digitalizáció igen nagy mértékű kiterjesztése – hozzáteszik azt is, hogy a mostanában létrejövő munkahelyek szinte mindegyikéhez kiváló IKT-ismeretek és -képességek szükségesek.
A pozitívumok között felsorolják, hogy igény esetén Európában már szinte mindenki (95 százalék) hozzáférhet széles sávú internetkapcsolathoz, ugyanakkor örvendetes mértékben terjed a mobil széles sáv is: az elmúlt 12 hónapban 62 százalékkal nőtt az előfizetők száma, így ma már 217 millióan fizetnek elő mobil internetkapcsolatra.
Ám a fentieket ellenpontozza, hogy a jelentés becslése szerint az európai munkavállalók fele nem rendelkezik olyan alapvető általános informatikai ismeretekkel, melyek adott esetben megkönnyítenék számukra az álláskeresést – érdekes, hogy ehhez képest a közepes vagy magas szintű internetismeretekkel rendelkezők aránya 43 százalék. A munkavállalók negyede mindeközben úgy véli, hogy neki egyáltalán nincs szükséges IKT-tudásra. Ez az állapot nagy gondokat okozhat a jövőben, ugyanis 2015-re várhatóan 700 ezer olyan állás jön létre Európában, mely munkák ellátásához nélkülözhetetlen az informatikai alapképzettség, és ha így marad a helyzet, akkor nem lesz kikkel betölteni ezeket az állásokat.
Nagyításhoz klikk! a képre
Az is pozitív fejlemény, hogy az online vásárlás töretlenül terjed, a nettel rendelkező polgárok 58 százaléka használ ilyen szolgáltatást – ugyanakkor a kívántnál zártabb ez a piac, mivel a vásárlók 90 százaléka hazája webáruházaiban vásárol, ezért az EB jelentése javasolja a nyitottságot gátoló bürokratikus és nyelvi akadályok lebontását.
A mobilos barangolási díjak még mindig nagyon magasak, és habár az EU új rendelkezései értelmében drasztikusan letörik az árakat a következő években, az nem biztos, hogy 2015-re sikerül elérni, hogy a belföldi hívásokkal versenyképes szintre kerüljenek.
A kis- és közepes vállalkozások esetében az e-kereskedelem sajnos egy helyben topog, a fejlődés megállt, és ez igen komoly probléma: a vállalkozások sem eladni, sem venni nem akarnak digitális úton, ezzel hátrányba kerülnek az exportnál, illetve bevételtől esnek el.
A kutatási befektetéseknél szinte tragikus a helyzet, Európa államai messze kevesebbet fektetnek IKT-fejlesztésbe és kutatásba, mint a világ más, velünk versenyző régiói, ugyanakkor a kereskedelmi fejlesztés is lemaradt: kontinensünk ipari R&D beruházásainak intenzitása kb. a fele annak, amennyit az Egyesült Államok ipara fordít kutatásra és fejlesztésre.
