2016. július 27., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

Digitálisan írástudatlanok a magyar kamaszok

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IVSZ

A meghatározó magyar informatikai szövetség szerint a tévhitekkel ellentétben a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan.

A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat, az az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) erre irányuló cselekvési tervét – Oktatási kiáltvány: Az iskolai digitális oktatási megújítási terve címmel– az idei Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutatta be Laufer Tamás, a szövetség elnöke.

IVSZ - Laufer Tamás
[+]

Az IVSZ úgy látja: annak ellenére, hogy már néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz, Magyarországon az oktatási rendszerben komoly problémák vannak a digitális eszközhasználatban, a digitális eszközparkban és a diákok digitális szövegértésével is.

Szükséges a radikális változtatás

Az iparági szervezet szerint az informatikai oktatás problémája komplex, így a megoldási javaslatoknak is több irányból kell érkezniük. Az IVSZ hat pontban fogalmazta meg a digitális oktatás szükséges fejlődési irányait, és további hatban azokat a konkrétan megvalósítható feladatokat, amelyek 2018-ig egy jóval magasabb szintre emelnék a képzés jelenlegi gyakorlatát és színvonalát.

A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat – írják –, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni, de a top állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Eközben az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Befektetés, befektetés, befektetés

A legfontosabb kitűzött célok között ennek az ellentétnek a feloldása van, aminek elérését az eszközpark frissen tartása mellett a pedagógusok képzésével, az iskolai hálózatok fejlesztésével érdemes kezdeni, illetve fontos, hogy ne csak az informatikaórákon, de más tantárgyaknál is aktívan és hatékonyan használják az oktatásban a digitális eszközöket. Ezek közül jelenleg egyik sem evidens, sőt: az eszközök elavultak, a diákok nem használhatják okos eszközeiket az iskolában, a programozás pedig még ma is valamiféle idegen és furcsa hóbort a köztudatban – fogalmaz az IVSZ közleménye. A valóság pedig az, hogy ma az egész világot programok és algoritmusok segítségével működtetjük, aki ismeri ezek működését, jobban érti a világot és könnyebben boldogul, ahogyan az írás-olvasás és számolás képessége is alapvetőnek számít.

IVSZ - Oktatási kiáltvány
[+]

A programozás oktatásán keresztül ráadásul az egyik legvonzóbb, és legjobban fizető karrier lehetősége nyílik meg a diákok előtt: „Alapjaiban és a lehető leggyorsabban kell megújítani az informatika-oktatást a köznevelés rendszerében. A dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, az elavult elméleti oktatást fel kell váltani a tanulás és alkalmazkodás képességének elsajátításával, amit a munkaerőpiac bőségesen honorál majd minden jövendőbeli munkavállaló számára” – fejtette ki Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

Átfogó reform kell

A szövetség ennek szellemében erőfeszítéseket tesz a közoktatástól az egyetemi mérnökképzésen át a felnőttképzésig, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, az informatikai oktatás problémáira pedig megoldást találjon. „Küzdünk azért, hogy a most iskolába járó gyerekek a megfelelő algoritmikus képességekkel, digitális készségekkel és rugalmas, adaptív tudáskészlettel rendelkezzenek. A szakmák 80 százaléka már igényel digitális jártasságot vagy informatikai készségeket. Fontos célunk a mérnökképzés erősítése, a lemaradó számítástechnikusok reaktiválása, a vállalkozási, piaci ismeretek oktatása” – fogalmazott Laufer Tamás.

A problémát felismerve nem meglepő, hogy az idei Információs Társadalom Parlamentje konferencia egyik elsődleges témája az oktatás, ami hazánk versenyképességének meghatározó alappillére. Az Európai Bizottság által alkalmazott digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2015-ös adatai alapján a 16-74 éves korú lakosság digitális alapkészségei terén hazánk az EU országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a legutolsó PISA-jelentés is a diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból is.

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.