Ebben az évben hazánk fővárosa ad otthont a ITU Telecom World nemzetközi konferenciának, mely valójában nem is a távközlési szakma, hanem inkább az egyes országok politikusainak fontos rendezvénye, akik ilyenkor a távközlés és a társadalom kapcsolatáról szoktak értekezni. Időnként fontos találkozók jönnek létre ezen a konferencián, előfordult már, hogy olyan koncepciók jelentek meg, melyek meghatározóak lettek a későbbiek során – bár nem elsősorban a konferenciának köszönhetően. Az illusztrisnak nevezhető esemény igazából az ENSZ közgyűléseire emlékeztet: érdemi munka a legtöbbször még a fehér asztaloknál sem folyik, az igazi csaták a találkozó előtt, után és mögött zajlanak.
Ebből a sorból nem lógnak ki a magyar vezetők megszólalásai sem, hiszen ők is csak alkalmazkodtak a konferencia jellegéhez.
Orbán Viktor
Tegnap sok helyen megjelentek összefoglalók a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megnyitójáról. A miniszterelnök hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Közép-Európa szerepe felértékelődik majd a digitális gazdaságban, ez a térség lesz az Európai Unió növekedési motorja a következő egy-másfél évtizedben. Majd hozzátette: Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az Európai Unióban, a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az uniós átlagnál. A magyar nemzeti össztermék 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely 400 ezer embernek, a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát, ezzel az unióban Magyarország a harmadik helyet foglalja el Írország és Finnország mögött – tette hozzá. A miniszterelnök felidézte, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációban (InternetKon) például azt kérték az emberektől, hogy adjanak világos választ a fejlődés kívánatos irányára, hogy miként képzelik el a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását.
A miniszterelnök megemlítette azt az igényt is, hogy a kormány kiemelten támogassa a hazai vállalkozások digitális fejlesztését. Megjegyezte, hogy 2010 óta 16 milliárd forintnyi támogatással több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel 130 milliárd forint jut az infokommunikáció (IKT) fejlesztésére, amelyben mintegy 8000 IKT területen dolgozó cég részesül. Úgy vélte, az iparágnak még van hova fejlődni, jó pár ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és 10 ezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban.
A miniszterelnök ismertette: a teljes magyar export több mint 8 százaléka származik a digitális gazdaságból, és a kutatás-fejlesztési ráfordításokban is jelentős a 10 százalékos részarány.
Áder János
A hatékony telekommunikáció növeli lehetőségeinket, nyitottságunkat, szabadságunkat és biztonságunkat – fogalmazott Áder János köztársasági elnök konferencia gálaestjén hétfőn.
Mint mondta, a bécsi ENSZ-központban már olyan globális jelzőrendszer működik, amely igyekszik 20-25 percet nyerni, és ezzel tíz-, akár százezrek életét megmenteni egy esetleges szökőár esetén.
A telekommunikáció az első távírók óta mindig a tudásátadás eszköze volt; azé a tudásátadásé, amely az információk megosztása révén hihetetlen mértékben felgyorsult. Egy mai okostelefon százezerszer gyorsabban továbbít adatot, mint ahogy az Apolló 11 kommunikált a földi irányítóközponttal 1969-ben – jegyezte meg az államfő.
Áder János hangsúlyozta, hogy a 20. század második felére kibontakozott információs forradalom csaknem teljes egészében a magánvállalkozások fejlesztéseinek köszönhető. A magyar sikerekben kulcsszerepet játszanak a kis- és középvállalkozások. Magyarország 2020-ig szeretné elérni, hogy legalább 300 tudásalapú, intenzív növekedésű magyar kkv lépjen be a globális piacra, és legalább 1000 innovatív startup cég jöjjön létre – mondta Áder János, aki elmondta azt is, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak csaknem 15 százaléka dolgozik a digitális gazdaságban, azon belül is nagy számban az infokommunikációs.
Karas Monika
A vállalkozások és a fogyasztók közötti digitális szakadék az egyik legnagyobb akadálya az elektronikus világ fejlődésének. Ennek megszüntetésére mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy ne csak hozzáférjen a modern technikai eszközökhöz, hanem el is sajátíthassa azok médiatudatos használatát – hangsúlyozta Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.
A megnyitón az NMHH elnöke kiemelte, hogy a technológia és az innováció mindig kéz a kézben járt egymással, de még soha nem volt ennyire szoros a kapcsolat. A hatékony technológiai fejlődés már nemcsak a nagyvállalatok és az egyes országok kiváltsága többé, hanem a hétköznapi fogyasztóké is. Emiatt fontos biztosítani a hírközlési szolgáltatások szabad áramlását, hogy se az infrastrukturális sajátosságok, se az országhatárok ne jelentsenek akadályt azoknak, akik csatlakozni akarnak az internettel összekapcsolt virtuális világhoz. A modern hírközlési fogyasztók nemcsak tudatosan használják a technikai eszközöket, hanem élénkítő hatással vannak a szolgáltatások fejlődésére, mivel az ezekkel kapcsolatos elvárásaik nőnek, amelyekhez igazodnia kell a piacnak is. Tehát a digitális fejlődés nemcsak önmagában fontos, hanem más gazdasági területek fejlődésének is mozgatórugója.
Az elnök elmondta, hogy az innováció és az általa előidézett változás egyaránt nagy hatást gyakorol a társadalmi és üzleti életre. A szektorokon átívelő partnerségek és újdonsült együttműködési formák lehetőséget nyújtanak az újítások meghonosodására a hétköznapok háztartásaiban is. Többek között ezekről a hatásokról és kooperációkról szól az ITU Telecom Word 2015 fórum, ahol a folyamatosan születő technológiai megoldások napról napra újradefiniálják az iparágat: az 5G-re épülő jövőbeli mobilkommunikációs technológia kialakítása, a szabályozási kihívások, az IoT és a felhő-megoldások folyamatos fejlődése.
Az NMHH szempontjából kiemelten fontos a budapesti helyszín – mondta Karas Monika –, hiszen a hatóság munkatársai a távközlés és hírközlés szabályozás kezdetei óta számos tudományos munkával és szabályozási javaslattal járultak hozzá az ágazat fejlődéséhez. Az NMHH folyamatosan részt vesz az ITU különböző munkacsoportjainak munkájában. Ennek eredménye, hogy a hazai érdekeket érvényesíteni tudja a szabályozásban, valamint új ismereteket szerez a jövő infokommunikációs technológiáiról, és ezeket a hosszú távú hazai fejlesztéseknél felhasználja.
