Az ENSZ decemberi csúcstalálkozójára készülve egyes országok között olyan titkos tárgyalások folynak jelenleg, melyek az internet jövőjét határozhatják meg, és megvan arra az esély, hogy olyan szigorításokra kerülhet sor, melyek egyrészt mérsékelnék a net gazdasági súlyát, emellett korlátoznák az eddig tapasztalt viszonylag szabad információáramlást – állítja némileg hisztérikusra hangolt riportjában az AP hírügynökség munkatársa, Richard Lardner.

Az, hogy a világ egyes országai, például Oroszország globális szintű korlátozásokat szeretnének javasolni a Dubajban tartandó távközlési világkonferencián, már régóta terjed szóbeszédként, de erre reagálva például az Egyesült Államok delegációja nevében közölték, hogy ők minden olyan törekvést meg fognak akadályozni, ami az internet jelenlegi irányítási struktúráját fenyegeti, illetve hallgatólagosan támogatná az online cenzúrát.

Korlátozott nyilvánosság

Oroszország egy május elején az ENSZ-nek benyújtott dokumentumban azt javasolja, hogy a korlátlan és nyílt távközlési hozzáférés természetesen maradjon meg, kivéve: „ha a nemzetközi távközlési szolgáltatásokat a belügyekbe való beavatkozásra vagy a szuverenitás, a nemzetbiztonság, a területi integritás vagy a közbiztonság aláásására használják fel más államokban”. Egy ilyen ENSZ-egyezmény természetesen legalizálná bármely országban az ellenzék távközlési szolgáltatásokon történő kommunikációjának elnyomását, ami ellentmondana a világszövetség jelenlegi alapokmányának is.

Az újságíró aggodalmait főképp azt táplálja, hogy az ENSZ távközlési uniója nem úgy működik, mint a Biztonsági Tanács, ahol az Egyesült Államoknak vétójoga van: ebben a szervezetben konszenzusos alapon dolgoznak, egy-egy javaslat elfogadását csak akkor lehet megakadályozni, ha a több mint 190 ország képviselőinek elegendő részét sikerül erről meggyőzni. Épp ennek köszönhető, hogy egy-egy csúcstalálkozó előtt – mint most is – gőzerővel folynak az előzetes egyeztetések, hogy az adott javaslatok megszavazásakor ki mire adja a voksát. Ezek a tárgyalások – az átláthatatlanság miatt nem kevés kritikát kiváltva – szigorúan zárt ajtók mögött zajlanak, épp ezért indítottak el lelkes aktivisták egy speciális, a Wikileakshez hasonló kiszivárogtató oldalt, a WCITLeaks.org-ot.

Kontrolligény és modernizáció

Pletyka egyébként sok van: az egyik legsúlyosabb, hogy az eddigi laza, leginkább nonprofit szervezetek által alkotott koalíciók kezéből az ENSZ és a Távközlési Unió (ITU) át kívánja venni az internet irányítási, szabványosítási, szabályozási feladatait. Az ITU főtitkára viszont „nevetségesnek” nevezte ezt az elképzelést, és elmondta, hogy az új szabályok esetében az előkészítés teljesen nyilvános, abban bármelyik állam részt vehet.

Annyi azonban bizonyos, hogy valószínűleg történelmi lesz az összejövetel, mivel az ITU a jelenleg érvényben lévő nemzetközi távközlési szabályokat 1988-ban, az internet berobbanása előtt fogadta el, egy olyan helyzetben, amikor az egész világon döntően még állami kézben voltak a távközlési rendszerek. Ezeken a szabályokon azóta sem változtattak, holott a távközlési piac azóta mind mennyiségileg, mind minőségileg jelentős mértékben átalakult – hogy csak egyet említsünk: a korábbi államhatárok között értelmezhető távközlés a globális internet korszakában igen gyakran értelmezhetetlen és használhatatlan.

Ahogy arról korábban már az IT café is beszámolt, várhatóan nagy vihart fog kavarni valószínűleg az a javaslat is, melyben az európai szolgáltatók azt kívánják elérni, hogy – megtörve az internet semlegességét – a nagy, zömében amerikai tartalomszolgáltatók fizessen külön díjat az általuk generált forgalomért.

Nyilvánvalóan sok a pletyka és a már az előzetes egyeztetéseken elvérző javaslat, de az is biztos, hogy érdemes lesz odafigyelni a december 3. és 14 között zajló konferenciára.