Az Internet of Things, azaz a dolgok internete minden bizonnyal igen komoly hatással lesz a biztosítók működésére is. Nemrég jelent meg az Efma és a Roland Berger stratégiai tanácsadó közös tanulmánya erről a témáról, és az eredményeket Schannen Frigyes, a tanácsadó magyar képviseletében ügyvezetője interjú formájában ismerteti.
Hogyan zajlott a tanulmány készítése és az IoT mely részterületeivel foglalkozik?
A tanulmányban 8 nyugat-európai ország 23 biztosítójának közreműködésével vizsgáltuk az IoT biztosítási piacra gyakorolt hatását, a biztosítók vezetőit kérdeztük az IoT-ben rejlő lehetőségekről és kockázatokról. Az Internet of things, avagy a "dolgok internete" igen sokrétű fogalom, mi a biztosítás szempontjából legrelevánsabb területekre, az okos autó (connected car), az okos háztartás (connected home) és az okos egészségügy (connected healthcare) lehetőségeire voltunk kíváncsiak.
Mik a tanulmány főbb megállapításai? Hogyan befolyásolhatja az IoT a biztosítások piacát?
Az IoT újraoszthatja a szerepeket a biztosítási piacon. Úgy látjuk, annak érdekében, hogy a biztosítók az IoT világában meghatározóak tudjanak maradni, új képességeket kell, hogy elsajátítsanak. A tanulmányban felvázolt szcenáriók alapján ezek az IoT-hoz való alkalmazkodást lehetővé tevő stratégiai lehetőségekből erednek: vagy szoros partnerséget kell kialakítaniuk a jövőbeli IoT ökoszisztémák tulajdonosaival, vagy új termék- és értékesítési modellt kell kidolgozniuk a jövőbeli IoT piacterekre, vagy pedig az információs önrendelkezés elterjedése mellett kell nagyon határozottan lobbizniuk.
Miből fakad mindez? Miért érdekes az IoT a biztosítás szempontjából egyáltalán?
Az IoT nagy lehetőséget jelent a biztosítók számára, jelentősen átalakíthatja az értékajánlatot, mivel testre szabottabb biztosítási termékek létrehozását, a kárigények csökkentését és a CRM javítását teszi lehetővé. Az IoT-eszközök rengeteg adatot szolgáltatnak majd (illetve már most is) a felhasználókról. A fő kérdés, hogy kinek lesz hozzáférése a felhasználók adataihoz. Kinek lesz hozzáférése magához a felhasználóhoz, vagyis az ügyfélhez.
A tanulmány és korábbi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel (50%) az IoT rendszerek tulajdonosai kezében lesznek ezek az információk. Ezt a think tank részvevői az alapértelmezett szcenáriónak tekintik. Nagyon jó példa erre a szcenárióra a tartalomszolgáltatás, ahol az ökoszisztémáknak a kiépítői, olyan techóriások, mint a Google vagy az Apple az iTunes és egyéb platformok által a teljes információkészletet kontroll alatt tartják. Ami ezt a folyamatot más mederbe terelheti, az az információs önrendelkezés szabályozás általi elősegítése lehet. Ez utóbbi szcenáriót a think tank résztvevői a második legvalószínűbbnek (35%) tartják. Itt személyes felhőkezdeményezésekre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók saját adataik feletti kontrollját.
Amennyiben a szabályozás nem a második szcenárió felé orientálja az IoT-t, kérdés, kik lesznek a connected car, home és health IoT rendszerek kiépítői. Ugyanazon techcégek, mint a tartalomszolgáltatási ökoszisztéma kiépítői (pl. Google, Apple), az autógyártók, vagy esetleg a biztosítók? A biztosítók pozíciója még nem teljesen egyértelmű, a megkérdezett vezetők 89%-a szerint a connected car és connected home ökoszisztéma kialakításában már biztosan nem tudnak meghatározó szerepet játszani, de a connected health területén közel 40%-uk szerint még van esélyük dominánssá válni.
Amennyiben az alapértelmezett szcenárió lesz a jövő, tehát nem a biztosítók birtokolják az ökoszisztémát, annak három lehetséges következménye lesz rájuk nézve: vásárolniuk kell az adatokat az azokat birtokló ökoszisztéma-tulajdonosoktól; az ökoszisztéma-tulajdonosok mint közvetítők fognak a biztosítások értékláncába bekapcsolódni, vagy pedig az ökoszisztéma-tulajdonosok fognak biztosítóvá válni. Mindegyik szcenárió kedvezőtlen a biztosítók számára: az első extra költséget jelent, a második során marzsuk megosztására kényszerülnek, a harmadik esetben pedig részben kiszorulnának a piacról. Hasonló történik párhuzamosan például a telekommunikációs piacon is: a telekommunikációs cégek fő szolgáltatása, a hangátvitel mellékes szerepbe kezd szorulni az adatforgalom mellett, ezért új termékek keresésére kényszerülnek.
Mit tehetnek a biztosítótársaságok?
Három fő stratégiai irányt látunk. Elsősorban a biztosítóknak el kell érniük, hogy az ökoszisztémák tulajdonosai ne ellenőrizhessék az adatokat, így más szolgáltatók, beleértve a biztosítókat is, közvetlen hozzáférést nyerjenek azokhoz és azokon keresztül az ügyfelekhez. Alternatív stratégiája lehet a biztosítóknak hogy globális partnerségre lépnek az ökoszisztéma-tulajdonosokkal, főleg a nem életbiztosítások értékesítése területén. Harmadik stratégiai lehetőségként, a biztosítók felkészülnek a IoT piactérben történő értékesítésre, árazásra és a nagyon rövid innovációs ciklusokra.
Mit tehetnek a Magyarországon aktív biztosítótársaságok?
Az IoT elsősorban egy globális trend, amely globális reakciót igényel a biztosítóktól. Ezen belül főleg a nem életbiztosítóknak tanácsoljuk, hogy az IoT kérdéskörrel stratégiai szinten foglalkozzanak. A magyar biztosítók szerencsés helyzetben vannak, mivel az innovációs hullámok USA/Nagy-Britannia és Németország után csak harmadik lépésben jutnak el hozzájuk, így a piaci tapasztalatok alapján egy második generációs IoT stratégiát tudnak majd kialakítani. Addig is három konkrét javaslatunk van: a globális IoT trendek monitorozása, amerikai, brit és német piaci tapasztalatok kiértékelése és szcenárió alapú IoT forgatókönyvek kidolgozása.
