Intézkedéscsomag-javaslatot adott át a kormánynak az IVSZ

A tudás alapú társadalom kialakulásának elősegítése, a magyar gazdaságnak az uniós átlaghoz való felzárkóztatása érdekében a központi költségvetéshez kapcsolódó programcsomagot dolgozott ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A szervezet szerint a javaslatok elfogadása esetén akár egy százalékponttal gyorsulhat a GDP növekedési üteme és a gazdaság exportorientáltságának erősítésével mérséklődne a külkereskedelmi deficit is. Az IVSZ képviselői átadták indítványaikat a kormánynak.

Az informatikai szakma képviselői úgy vélik, a nemzetgazdaság versenyképességének növelése részeként elő kell segíteni az ágazat összes szegmensének gyors, akadálymentes fejlődését, a szoftverfejlesztéstől az internetes vállalkozásokon keresztül a kutatás-fejlesztéség. Ehhez kormányzati támogatásra is szükség van. Az elképzelések szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet a tudásalapú gazdasághoz kapcsolható termékek, szolgáltatások exportja. Az informatikai érdekvédelmi szervezet szeretné, ha a kormány ösztönözné a szoftver- és szolgáltatásexportot. Ezzel egyidejűleg segíteni kell az informatikai szaktudást hordozó szolgáltatások Magyarországra hozását: állami eszközökkel tovább kell erősíteni a nemzetközi cégek kutatás-fejlesztési és innovációs egységeinek Magyarországra települését.

Az IVSZ azt is szeretné elérni a kormánynak benyújtott javaslataival, hogy csökkentsék az informatikai eszközök felhasználóinak szja-fizetési kötelezettségét és gyorsítsák ezen berendezések amortizációs leírásának időtartamát. Ugyancsak fontos lenne a kényszervállalkozói moratórium kiterjesztése – az újságírók, előadóművészek és vagyonőrök mellett – a tudásgazdaság munkásaira is.

Az IVSZ szerint mérsékelni kellene az ágazat közterheit. Erre a szervezet 14 konkrét javaslatot dolgozott ki. Eszerint a kutatás-fejlesztést, illetve szoftverfejlesztést végző társaságoknak adó- és tb-járulék-kedvezményt kellene kapniuk úgy, hogy az exportáló cégek esetén az összes közteher a nettó munkabér 50 százaléka alatt maradhatna. A nem exportáló cégek esetén 60 százalék lenne ez a limit. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek évente foglalkoztatottanként több mint 15 ezer euró hozzáadott értéket termelnek, a társadalombiztosítási, szakképzési, munkaadói és egészségügyi hozzájárulásokat a jelenlegi 47 százalékos szintről 20 százalékra kellene csökkenteni. A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulással a vállalatok maguk gazdálkodhatnának és a teljes összeget felhasználhatnák informatikai képzésre. A szektor lehetőséget szeretne kapni az export célú fejlesztésekhez kapcsolódó munkabér jellegű költségek közterheinek 3 éves elkülönítésére, illetve arra, hogy ezeket előre leírhassa. Ezenkívül az eva összeghatárát 75 millió forintra emelnék azon társaságoknál, amelyek informatikai hozzáadott érték előállításával foglalkoznak. Ugyancsak fontos lenne a mikro- és kisvállalkozásokat támogató beruházási kedvezmények kiterjesztése a középvállalkozásokra.

Az IVSZ a javaslattal szeretné elérni, hogy az informatika és az infokommunikáció közvetlen termelőeszköznek minősüljön, s ezzel a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló, a társasági adó csökkentését lehetővé tevő szabály értékhatára 30 millió forintról 100 millióra emelkedjen. Az exportra szánt saját fejlesztések aktiválása esetén lehetőséget kellene biztosítani a társasági adó elhatárolására. Az elektronikus kereskedelem beindítását pedig áfakedvezménnyel kellene segíteni, mindezt tételenként maximálva annak érdekében, hogy a kedvezmény valóban a tömeges forgalmat és ne néhány nagy tételt érintsen – áll a javaslatcsomagban, amely kitér az uniós lehetőségek, pályázatok jelentősebb támogatására is.

Azóta történt

Előzmények