2016. május 28., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Telekom rovat

A kormány szerint nem fog fájni az internetadó

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

A nemzetgazdasági miniszter bejelentései közül a legnagyobb vihart az internetforgalmat terhelő új adó váltotta ki, így a kormány már tegnap megkezdte a kedélyek csillapítását. A közlemények szerint lesz felső határa a maganszemélyek után fizetendő adónak és a céges felhasználók utáninak is. A miniszter bízik a versenyben.

Mivel az adótörvény módosításának tervezett szövegéből meglehetősen drasztikus új adónemre lehet következtetni, kormányzati oldalról már tegnap délután és este igyekeztek megnyugtatni a polgárokat. Varga Mihály egy interjúban hangsúlyozta, az adó a szolgáltatókat érinti, akik a verseny miatt nem fogják tudni továbbhárítani a terhet a fogyasztókra, így nem lesz áremelkedés - legalábbis a tárcavezető ebben bízik. Arra a felvetésre, hogy miért az adatforgalom után vetik ki az új sarcot, Varga azt felelte, »valamihez viszonyítani kell az adó mértékét«. Ha valamelyik szolgáltatónál magasabb az adatforgalom, akkor az többet is kell fizessen - tette hozzá.

Később  a gyakorlatilag kormányhivatalnak tekinthető MTI is kiadott egy közleményt, melyben leírják, a kiterjesztett adó (ez azt jelenti, hogy marad a korábbi, a telefonálásra kivetett távközlési adó, ezt egészíti ki az internetes adatforgalom utáni) „összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.”

Hasonlóképp nyilatkozott az index.hu-nak Rogán Antal is – igaz, ő már sokkal pongyolábban fogalmazott: „közölte, hogy a törvényjavaslat még biztosan fog változni, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben »a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan«. Azt még nem döntötték el, hogy ez mekkora, de »talán ezer forint« körüli lenne.”

Az MTI közlemény kiemeli a javaslat azon részét is, miszerint: „Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével.” Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára közölte, hogy körülbelül 20 milliárd forintos bevételre számítanak az internetadóból.

Kérdések

Mint látható, egész biztosan változik még a törvény szövege, ám az is biztos, hogy a kormány ragaszkodik a távközlési adó kiterjesztéséhez.

Az világos, hogy új teher nehezedik majd a szolgáltatókra, ám valószínűleg – figyelmeztetnek szakértők – ez igencsak eltérő mértékben érintheti őket. A társasági adó beszámítása miatt egyértelműen a nagyok járhatnak jól, előfordulhat, hogy a piacvezető Telekomnak egyáltalán nem kell befizetnie internetadót az államkasszába, ám a kisebb piaci szereplők számára komoly megterhelést jelent majd: minél kisebb, annál nagyobbat, így bizton lehet majd azzal számolni, hogy sok kisebb szolgáltató egyszerűen ellehetetlenül, és beszünteti a működését.

Az is problematikus, hogy – hiába reménykedik a nemzetgazdasági miniszter – szinte biztosan nem lehet majd teljesen betartatni semmiféle áthárítási tilalmat: a többi hasonló adó kivetése után a cégek „benyeltek” ugyan néhány tételt, ugyanakkor mindig megtalálták a módját, hogy legalább részben a fogyasztókkal fizettessék meg az új költségeket.

Az index.hu tudósítása arra is felhívja a figyelmet, hogy az előkészítés során jelentősen alábecsülhették az internetes adatforgalmat: a Nemzetgazdasági Minisztérium 133 millió gigabájtos éves lakossági adatforgalommal számolt, míg a BIX adatai alapján (ami nem a teljes magyar internet forgalmát jelenti, és ahol persze nem csak a lakossági forgalom megy át) sokkal nagyobb mértékű lehet a lakossági adatforgalom.

Az is kétségtelen, hogy a távközlési adó kiterjesztése szinte biztosan visszafogja majd az infrastrukturális fejlesztéseket, ez pedig mind a magyar kormány korábban bejelentett digitalizációs terveivel, mind pedig az uniós irányelvekkel szembemegy. Különösen fájó lehet az adó a mobilinternet terén – mely területen elterjedtségben és felhasználásban Magyarország egyébként is a lista végén található Európában – hiszen arányaiban itt a legsúlyosabb mértékű a teher.

Előzmények

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.