Kínában mind nagyobb üzletté válik minden, ami összefüggésben van a világhálóval, egyszerűen az internetezők nagy száma miatt is. A nagyvárosokon kívül, a kis falvakban élő családok azonban nem igazán engedhetik meg maguknak, hogy komputerük legyen, de a szakértők szerint a 3G itt is változást hozhat. A kínai kormányzat eközben lazít a korlátokon.
Még csak a lakosság hét százaléka, 94 millió ember kapcsolódik rá Kínában a világhálóra, de az ország már ezzel is a világ második legnagyobb internetes piaca. Szakértők szerint a föld legnépesebb nemzete néhány éven belül lekörözi e téren a jelenlegi világelső Egyesült Államokat. Persze a mennyiségi adatok nem azonos internethasználati minőséget fednek: Kínában továbbra is érvényesül a háló tartalmainak állami ellenőrzése, cenzúrázása, illetve az ottani internetes vállalkozások nem számítanak úttörőnek technológiai szempontból (rendszereik a Dél-Koreában és Japánban feltalált technikák másolatai). Ugyanakkor ezzel egyidejűleg megjelentek az önállósodás első jelei is. Míg korábban mindenki a kínai Yahoo-t vagy az eBayt akarta létrehozni, mára világossá vált, hogy az ottani fogyasztói réteg keresete nem elegendő arra, hogy eltartson ilyen online aukciós házakat, illetve csomagküldőket, és a hirdetőknek sem térül meg az internetes reklámozás a kínai webhelyeken. Ezzel szemben a lakosság mániákus mobilozása lehetővé tette, hogy a Tom Online internetes portál sikeresen elindítsa az ország első vezeték nélküli internetes szolgáltatását. A cég ma bevételei 92 százalékát ebből az üzletágából szerzi, míg online-reklámokból csak a fogalom hat százaléka jön össze - derül ki a Financial Times összefoglalójából.
A vezeték nélküli értéknövelt szolgáltatások az évi 2,1 milliárd dollár bevételt elérő kínai internet- és távközlési szolgáltatók forgalmának 40 százalékát adják. Bár ennek nagyobb része még mindig az sms-ezésből származik, a felhasználók egyre nyitottabbak az olyan újdonságok iránt, mint a játék-, illetve csengőhangletöltés, a zsebtelefonról való fotó- vagy zeneküldés és a mobilinternetezés. A mobil melletti másik nagy biznisz az online-társasjátékok működtetése. A Koreából importált ötlet nagyon bejön a fiatal kínaiaknak, és persze a szolgáltatóknak, amelyek tavaly 487 millió dollárt kerestek azzal, hogy webhelyeiken megnyitották azokat a virtuális világokat, amelyekben a résztvevők eljátszhatják a játékok különböző karaktereit. A láncdohányos mániákusok fejükön fejhallgatóval az ország százezer internetkávézójában ülnek a gépek előtt, és alakítják stratégiájukat a többiekkel a virtuális térben folyó játékban. Az ottani internethasználóknak egyébként hivatalos adatok szerint 52 százaléka 25 évesnél fiatalabb.
Az e-kereskedelem egyelőre gyerekcipőben jár a világ legnépesebb országában, de azért már e téren is érezhető a fejlődés. Például a Ctrip.com repülőjegyeket árusító weboldalon ma már a vásárlók 35 százaléka használ bankkártyát, szemben a néhány évvel ezelőtti két-három százalékkal. Szakértők éppen a plasztikok terjedésétől várják az e-értékesítés fellendülését, és ez meghozhatja az online-hirdetők érdeklődését is a kínai weboldalak iránt.
Ami az e-üzleti alkalmazásokat illeti, az irdatlan iramban fejlődő kínai ipar, illetve az ezt kiszolgálni hivatott felsőoktatás igencsak igényelné a világháló nyújtotta módszereket, tudást, ami viszont ütközik a kormányzati cenzúrával. Ezt a problémát úgy próbálják megoldani, hogy fokozatosan enyhítenek az ellenőrzés szigorán. A Sina nevű webhely például bikinis lányok letölthető képeit kínálja, és "a bikinik évről évre kisebbek lesznek" - mondja Dave Carini, a Norson piackutató elemzője.
