Az idén második alkalommal rendezték meg november 22-23-án Balatonfüreden az Informatika a Társadalomért Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) szervezésében az Infotér konferenciát, melyen a magyar információs társadalom építésében résztvevők teljes körét meghívták: a közigazgatást, a cégeket, a civil társadalom képviselőit, a kutatói-oktatói szektort, valamint magas rangú hazai és nemzetközi közigazgatási tisztviselőket és szakembereket. A szervezők szándéka szerint a konferencia platformot nyújt ahhoz, hogy a közigazgatásban dolgozó informatikai döntéshozók tapasztalatokat cseréljenek az IKT-szektor vállalkozásaival és az információs társadalom építésén munkálkodó civil szervezetekkel. Az eszmecsere fő célja, hogy valós, a hazai közigazgatás korszerűsítését és az információs társadalom fejlesztését lehetővé tevő megoldásokat találjanak az érintettek. A konferencián az elektronikus közigazgatás, illetve a telekommunikáció nagy témakörei mellett a szakemberek érintik a digitális írástudás-bővítés kérdéseit, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, az energetika, a szociális szektor, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és általában a gazdaság informatikai vonatkozásait is.
Az eddigi legfontosabb bejelentésekről, eseményekről a gazdasag.hu beszámolói alapján készítettünk összefoglalót.
A magyar e-kormányzat még igencsak harmatos
Az informatika ma már nem egy a fontos kormányzati feladatok közül, hanem egy mindent átszövő horizontális feladat – mondta a témáról Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a konferencia megnyitóján. Éppen ezért nem kell, hogy a területnek „saját” minisztere legyen, sokkal inkább az egyes minisztériumoknak kötelessége, hogy érdemben és magas szinten foglalkozzanak az informatika kérdéseivel. (Ez a hozzáállás szembetűnően összecseng azzal a lépéssel, hogy nemrég a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszüntette az önálló informatikai államtitkárságot.)
A rendezvényen Khalil Rouhana, a nagy uniós projekt, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete a jelenlegi helyzetről elmondta, hogy a hét pilléren nyugvó 101 akciótervből tíz a tervezett ütemezésnek megfelelően lezárult, egy akcióterv megvalósítása a tervezettnél gyorsabban halad, hat pedig késésben van.
Magyarországon a széles sávú lefedettség mind a városi környezetben, mind a vidéki területeken jónak mondható, de az elérhetőség dacára a magyarok az uniós átlagtól elmaradó mértékben használják az infrastruktúrát. Rouhana szerint viszont azok, akik csatlakoznak az infrastruktúrához, azok intenzíven, jóval az EU-átlagot meghaladó mértékben használják az internetet. A Digitális Menetrendben megfogalmazott brüsszeli célok szerint 2013-ra a lakosság száz százalékának el kell érnie a szélessávú hálózatot, 2020-ra pedig a hozzáférések mindegyikének legalább 30 Mbps sávszélességűnek kell lennie, a 100 Mbps feletti kapcsolatok arányának pedig el kell érnie az 50 százalékot.
Az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége hazánkban jócskán elmarad az EU átlagától. Rouhana előadásában rámutatott: a vállalkozások hozzáférése az e-kormányzati szolgáltatásokhoz a leggyengébb terület, a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körét pedig jobbára az online elérhető kérdőívek teszik ki. Éppen ezért a vállalkozások maguk modernizálják az infrastruktúrát, a kormánynak elmaradása van e területen. Az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos kihívások között említette Rouhana azt, hogy meg kell teremteni a szolgáltatások nyitottságát, és átláthatóságát, erősíteni kell a civil és az üzleti használatot. Ezen túl bővíteni kell a szolgáltatások körét, illetve javítani a szolgáltatások minőségét. (Épp a múlt hét keddjén történt meg, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal [MVH] informatikai rendszere egy pályázati határidő lejártakor egy ebben a szegmensben viszonylag csekélynek mondható terhelés – összesen hatezer pályázatról lehet szó – nyomán összeomlott.)
Széles sáv: a magyarok ötöde fér hozzá legalább 30 Mbps-os hálózathoz
A széles sávú infrastruktúra elterjedése önmagában még nem fejt ki kedvező hatást a nemzetgazdaságra, ehhez szolgáltatások is kellenek – jelentette ki Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki hozzátette, hogy szabályozói eszközökkel igyekeznek javítani az infrastrukturális lefedettséget, ösztönözni a befektetéseket és a piaci versenyt.
Vezetékes széles sávú szolgáltatás 2010 közepén 2659 magyarországi településen volt elérhető, 98 lefedetlen település volt, míg 417 településen csak egyetlen szolgáltatót választhattak az ott élők. Optikai kábelen kínált szolgáltatásokat tavaly év közepén 127 településen vehettek igénybe a lakossági felhasználók. Bár az NMHH aktuális adatainak feldolgozása jelenleg is zajlik, Szalai Annamária megjegyezte, hogy a szakemberek szerint az elmúlt egy évben nem változott jelentősen a helyzet. A sávszélesség szempontjából komoly előrelépést ért el Magyarország: jelentősen nőtt a nagy sávszélességű szolgáltatásokkal lefedett települések száma, idén ősszel minden ötödik vezetékes internet-előfizető olyan hálózatra csatlakozott, amelyek lehetővé teszik a 30 Mbps feletti sebességet. Az elmúlt időszakban felgyorsult a 10-30 Mbps sebességű internetkapcsolatok számának növekedése, míg a kisebb sávszélességű kapcsolatok esetében csökken a növekedés, a 30 Mbps feletti csomagok esetében egyenletes növekedés tapasztalható.
A széles sávú mobilinternet-szolgáltatásokról szólva Szalai Annamária elmondta: ma Magyarországon elsősorban Közép-Magyarországon, valamint az Alföldön jellemző, hogy az előfizetők három szolgáltató közül választhatnak. Azokon a területeken, ahol szigetszerűen hiányzik a mobilinternetes lefedettség, illetve ott, ahol csak egy szolgáltató van, hatósági eszközökkel kell megteremteni a verseny lehetőségét.
A beruházás ösztönzésben jelentős szerepe van az NMHH-nak: a hatóság idén áprilisban tette közzé a frekvenciarendeletet, megteremtette a 900 MHz-es frekvencián a széles sávú adatátvitel lehetőségét, elindította az E-GSM tendert, valamint az NMHH másik pályázatával a 2,6 GHz-es frekvencián is megjelenhetnek a széles sávú adatátviteli szolgáltatások. A vezetékes szolgáltatások piacáról szólva Szalai Annamária emlékeztetett a hatóság piacelemzési határozataira, amelyekkel lehetőséget biztosítottak az alternatív szolgáltatóknak az inkumbensek hálózataihoz való hozzáférésre.
Az NMHH elnöke a konferencián bejelentette: a hatóság erősíteni kívánja az előfizetői tudatosságot, így november végén – egy széles sávú pilot projekt keretében – elindítják azt a szolgáltatást, amelynek segítségével a felhasználók maguk is folyamatosan mérhetik széles sávú szolgáltatásuk sebességét.
