A filmiparban már sikerült

A The Times of India angol nyelvű weboldalának értesülései szerint az indiai kormányzat elindított egy projektet, mely egy nemzeti operációs rendszer kifejlesztését veszi célba, hogy valamelyest mérsékeljék e téren tapasztalható függőségüket, illetve elejét vegyék az ország különféle intézményei ellen indított kibertámadásoknak.

A hírek szerint az indiai kormány az év elején hozott létre egy testületet, melynek feladata olyan rendszerek fejlesztésének megindítása, amelyek nemzetbiztonságilag is megfelelnek a több mint egymilliárd lakóval rendelkező India érdekeinek. A kormányzati elvárások szerint nem gond az, ha a saját fejlesztésű rendszerek kisebb tudásúak, mint amilyeneket a nemzetközi piacról be tudnak szerezni, ugyanis fontosabb szempont, hogy az irányítás és ellenőrzés hazai kézben legyen, így hatékonyabban tudnak fellépni az internetes bűnözők támadásai ellen.

Mint ismeretes, a közelmúltban indiai kormányhivatalokat is értek kibertámadások (ezek fő gyanúsítottja Kína), így bizonyos szempontból érthető, hogy az ottani védelmi minisztérium kérése meghallgatásra talált: az indiai biztonsági szakértők a nemzetvédelmi szempontokból kiindulva nem bíznak meg a külföldi termékekben.

Az önálló rendszerekre javaslatot tevő testület várhatón júniusban nyújtja be előzetes jelentését. Az indiai helyzet különlegessége, hogy az ország bizonyos mértékig az élvonalba tartozik: egyre magasabb színvonalú a helyi képzés, diákok ezrei tanulnak az Egyesült Államokban a legjobb iskolákban, s egy részük végzés után vissza is tér hazájába, mind nagyobb számban jelennek meg külföldi informatikai cégek befektetőként Indiában, akik mintát és inspirációt adnak; összegezve: napjainkra kialakulóban van egy magasan képzett informatikusréteg. Ugyanakkor nagy hiányosságuk – saját bevallásuk szerint –, hogy nem önállóak, erős függésben vannak a nyugati cégektől. A jelenlegi kormányzati törekvések mögött egy olyan vízió sejlik fel, mely más, sikeres ázsiai országok útját tartja követendőnek az informatika területén: Japánét, Dél-Koreáét, Kínáét.

A várható lépések már most körvonalazódnak: a kormányzat kéri a távközlési cégeket, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne külföldi eszközöket és szoftvereket alkalmazzanak, a kormányzati hivatalokat abba az irányba terelik, hogy érzékeny adatok tárolásakor ne olyan megoldásokat válasszanak, melyek közvetlen internetkapcsolattal járnak együtt, emellett kidolgoznak egy központi eljárásrendet is a kibertámadások kezelésére. Az is fontos lépés lehet, hogy a védendő kormányzati kommunikáció és adattárolás számára egy biztonságos hazai rendszert építenek ki.