Vélhetően nem kis vitát generál majd az indiai kormány ma tárgyalandó javaslata a World Summit on the Information Society konferencián, melyen az ENSZ illetékes bizottságának vezetésével többek között az internet szabályozási kérdéseiről is tárgyalnak, ugyanis a tavaly októberi ENSZ-közgyűlésen benyújtott előterjesztésben az szerepel, hogy állítsanak fel egy nemzetközi szervezetet az internet ellenőrzése céljából.

Az indiai kormány elképzelése már eddig is komoly kritikákat kapott, mivel az internetet érintő globális ügyekben a jelenlegi, az érintetteket bevonó döntéshozási folyamatot felszámolná, és kizárólag a kormányzatok által delegált multilaterális testület kezébe adná a határozathozatal jogát. Az ellenzők szerint az indiaiak által javasolt rendszerben az eddig befolyásos érintett szervezetek (civil szerveződések, a magánszektor egyesülései, a nemzetközi szervezetek, az ipari és akadémia csoportok) elsúlytalanodnának, és a kormányzati képviselők mellett mindössze tanácsadói szerepbe kényszerülnének. A javaslatról beszámoló lap, a The Hindu azt is kifogásként említi meg, hogy kormányuk mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül dolgozta ki az előterjesztést, a közel egymilliárd érintett véleményét nem kérdezték meg Indiában.

A javaslat szerint a felállítandó, az internet szabályozásért felelős fórum (Committee for Internet Related Policies – CIRP) dolgozná ki az net működési alapszabályait, felügyelné a szabványügyi és az alsóbbrendű szabályozó testületeket, tárgyalna az internettel kapcsolatos egyezményekről, illetve döntőbizottságként szerepelne a vitás ügyekben. A CIRP-et az ENSZ hozná létre, a kereskedelmi és fejlesztési konferencia működtetné, beszámolási kötelezettséggel pedig a közgyűlésnek, azaz a tagállamoknak tartozna.

Más struktúra

Ha felállna a szervezet, az jelentős változást hozna a mai helyzethez képest, mivel az internet általános felügyeletéért most az amerikai székhelyű szervezet, az ICANN felelős elsősorban, tevékenységét önkéntesen és nonprofit módon végzi. Ha egy szorosan a kormányokhoz kötődő testület venné át a szabályozó szerepét, az koncepcióváltást jelentene, mivel a mostani, az érintettek vitái és egyeztetése során létrejövő döntések és szabályok helyett egy kevésbé demokratikus szerkezet jönne létre, ahol elsősorban a politikusoknak lenne meghatározó a szavuk. A kritikusok azt is felvetik, hogy míg a jelenlegi sokoldalú egyeztetés viszonylag hatékony, addig ezt nem lehet majd elvárni egy olyan, ötven kormányzatot képviselő testülettől, melynek tagjai évente kétszer összeülnének, hogy minden fontos kérdésben döntsenek.

A javaslat hátterében természetesen az is ott van, hogy az internet szabadságát nem igazán támogató országok (például Oroszország, Kína, Üzbegisztán, Kazahsztán, India) messzemenően nem elégedettek azzal, hogy a nyugati országoknak erőteljes befolyásuk van az ICANN működésében. Épp ezért szorgalmazzák az elmúlt években, hogy valamilyen módon tegyék „valóban nemzetközivé” az internet ellenőrzését.