Mit gondolnak a fájlcseréről, szerzői jogról a fiatalok?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága támogatásával – március-áprilisában országos felmérést végzett a magyar középiskolákban. A tavaly újjáalakított szervezet a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteire, attitűdjére volt kíváncsi. Az online kérdőívet 241 középiskolában több mint 17 ezer tanuló töltötte ki.

A válaszokból kiderült, hogy az internet a középiskolások életének szerves része, mindössze 3-4% nem használja. Iskolai napokon a megkérdezettek több mint fele (55%) 1-3 órát, 24%-a több mint 3 órát tölt a világhálón. Hétvégén a napi 3 óránál többet netezők aránya 48%-ra emelkedik. Az internethasználat jellegzetességeiben a nemek szerint különbség figyelhető meg: a fiúk kifejezetten sokat játszanak, és jellemzőbb rájuk a letöltés, míg a lányok inkább csetelnek, és gyakoribb esetükben a tanulási célú felhasználás.

Nem csak torrent van

A diákok által online keresett tartalmak listáját a zenék (85%) és a filmek (71%) vezetik, de a fiúk esetében a játékok, szoftverek is népszerű „célpontok”. A vizsgálat rámutat: a filmek, zenék fogyasztása ma már nem feltétlenül a „letöltöm-hallgatom-nézem” rendszerben történik, különösen nem a fiatalabbak és a lányok esetében, ahol a streamingjellegű fogyasztás népszerűbb. A filmstreaming-szolgáltatások a neten mozizók 80%-ának nyújtanak megoldást, míg streamelt zenehallgatásban a YouTube jellegű megosztók játszanak domináns szerepet.

A megkérdezettek 52%-a válaszolt úgy, hogy szokott letölteni tartalmakat. A letöltési módszerek között továbbra is a torrent a legjelentősebb (filmek: 83%, zenék: 55% a letöltőkre vetítve), de a fórumok is sokaknak kínálnak letöltési linkeket (filmek: 29%, zenék: 45%). A diákok válaszai alapján a letöltés elterjedtségét magyarázza, hogy rendkívül egyszerű módon megszerezhetőek a tartalmak, az igény azonnal kielégíthető, ingyen van, és olyan dolgokhoz is hozzáférést biztosít, amihez a legális kereskedelem nem. Az illegális forrásból származó letöltések utólagos, megvásárlással történő legalizálása a válaszadók 27%-ánál fordult már elő.

Hol a határ?

A fájlmegosztó oldalak használatához kapcsolódó következményekre rákérdezve a diákok körében elsősorban a saját eszközben potenciálisan keletkező kár (vírus, adatvesztés, adatlopás), másodsorban a kreatív tartalmakat előállítók/terjesztők vesztesége, harmadsorban pedig a jogsértés megvalósítása merül fel. Célzott rákérdezés alapján a diákok 3/4-e törvénytelennek tartja a fájlmegosztó oldalak használatát, bár ez a tudat csak 1/5-üket tartja vissza a fájlmegosztástól. A válaszadók egyébként a leginkább törvénysértőnek azt gondolják, ha valaki egy letöltött tartalmat hirdetés útján értékesít, vagy megosztja egy megvásárolt szoftver regisztrációs kulcsát másokkal.

Összességében a megkérdezettek 18%-a fizetett már valamilyen online beszerezhető digitális tartalomért, tízből heten úgy nyilatkoznak, hogy nem terveznek fizetni addig, amíg van ingyenes alternatíva. Mindez történik annak ellenére, hogy a diákok 63%-a szerint a zenészek érdemelnek pénzt (jogdíjat) a sikeres dalaikért. A legális forrásra való törekvés mint attitűd a diákok felénél létezik, a lányok esetében valamelyest jellemzőbb. A válaszadók 58%-a gondolja könnyűnek a legális tartalmak azonosítását.

A vizsgálat rákérdezett arra is, hogy mely termékcsoportokból szoktak eredetit vásárolni a diákok. A firtatott kategóriák közül (könyv, film, zenei CD, játékprogram, szoftver) a legritkábban szoftverre adnak ki pénzt. A tanulók 59 százaléka mondta azt, hogy nem vásárol eredeti szoftvert, és csupán 8 százalék választotta a „gyakran” választ. A nem vásárlók aránya a számítógépes játékok esetében is 50 százalék felett van. A legnagyobb hajlandóság az eredeti „termék” megvásárlására a könyveknél van (29% gyakran vesz).

A szerzői jog vajon mi?

A szerzői jogi ismeretek tanulására vonatkozó kérdés kapcsán a diákok 17%-a válaszolt úgy, hogy az iskolában szóba kerültek a szerzői jogok; a szerzői jogokról a túlnyomó többség informatikaóra keretein belül hallott. A válaszadók 49%-a már hallott a szerzői jogról, de nem az iskolában, 33% százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy soha nem is hallott a szerzői jogról. A szerzői jogi ismeretek hiányát támasztják alá a szerzői művek egyes konkrét felhasználási módjainak megítélésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok is: bizonytalanság tapasztalható annak megítélésében, hogy a filmek, zenék letöltése és a tartalmak feltöltése az internetre jogszerű-e, a diákok 36%-a szerint jogszerű filmeket feltölteni az internetre, negyedük szerint jogszerű az is, ha egy teljes regényt beszkennelnek és felteszik a világhálóra. A diákok 30%-a pedig úgy gondolja, szabadon, a forrás megjelölése nélkül bemásolhat a dolgozatába egy interneten talált szöveget.

Azóta történt

Előzmények