A magyar diákok nem fizetnek az internetes letöltésért

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) országos felmérése a 16 évesnél idősebb, 2011-ben már megkérdezett hazai középiskolások szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal és a hamisított termékekkel kapcsolatos attitűdjeit és használati szokásait, valamint a termékhamisításra vonatkozó tapasztalatait vizsgálta 235 középiskola bevonásával.

A kutatás adatai alapján a középiskolások több mint fele (58%) jelenleg úgy gondolja, hogy jól azonosítható az interneten, hogy mi a legális és az illegális tartalom. Majdnem háromötödük (59%-uk) pedig büntethetőnek tartja a szerzői művek (zene, film, könyv) engedély nélküli másolását és terjesztését. Ennek ellenére csak minden második diák (50%) törekszik arra, hogy törvényes úton szerezze be a fogyasztani kívánt elektronikus tartalmakat. Ennél valamivel magasabb azok aránya (56%), akik a korábban letöltött tartalmak utólagos megvásárlására nem hajlandóak.

Törvénytelen?

A diákok internetes letöltési gyakorlatával kapcsolatban Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese kommentálta: „A középiskolások minden eddiginél nagyobb (27%-os) arányban tanulnak a szerzői jogról iskolai keretek között, elsősorban az informatikai vagy számítástechnikai tanórákon. Erre azért is van nagy szükség, mert az említett korosztály háromnegyede még egyszer sem fizetett internetes letöltésért. Ugyanakkor pozitív eredménynek tartjuk, hogy diákok nagy többsége (78%) ma már törvénytelennek ítéli meg a fájlmegosztó oldalak használatát.”

[Itt felhívjuk a figyelmet a „törvénytelen” szó használatára. A HENT nyilvánvalóan a befolyásolás szándékával csúsztat egy kicsit (akárcsak az előző bekezdésben a „büntethetőnek” és a „másolását” félrevezető megfogalmazásával), ugyanis a médiatartalmak magáncélú letöltése Magyarországon nem törvénytelen, viszont a feltöltést is megkövetelő fájlmegosztók használatának státusza máig nem tisztázott. A feltöltés szigorúan véve valóban illegális terjesztésnek tekinthető, ám a status quo fenntartása, illetve a kereskedelmi célú megosztás elhanyagolható aránya, valamint az adathordozókba beépített jogdíj miatt az érintettek szemet hunynak fölötte – a szerk.]

Zenék és filmek

Az interneten elérhető tartalmak közül változatlanul a zenék és a filmek a legkeresettebbek (88%, illetve 82%), játékokat pedig a diákok 42%-a keresi. Utóbbinál egyébként jelentős nemek szerinti eltérés tapasztalható: míg a fiúk körében ez az arány 63%, addig a lányok esetében csak 21%. A filmeket kereső diákok 43%-a egyaránt alkalmazza a streamelés (egyidejű, folyamatos adatátvitellel nézhető) és a letöltés technikáit, ugyanakkor az utóbbi forma fokozatos háttérbe szorulását jelzi, hogy 2011-es 78%-ról idén 63%-ra csökkent a filmeket letöltő diákok aránya.

A streamelt filmek elsődleges forrásai a nagy videómegosztó portálok, melyeket a diákok 75%-a veszi igénybe. 2011-hez képest az ismert ingyenes videómegosztók (pl. YouTube, Inda) látogatottsága 56%-ról 75%-ra növekedett a streamelők körében, míg a filmekre szakosodott, ingyenes oldalaké 78%-ról 70%-ra csökkent.

A streaming útján történő zenehallgatásban szintén a YouTube tölt be domináns szerepet (90%), ugyanakkor az idén megkérdezett diákoknak már 12%-a hallgat zenét szakosodott fizetős oldalakon, amely arány 2011-ben még mindössze 1% volt.

Előzmények