Hétfőn kiderült, hogy nem válhat valóra a lábak nélküli dél-afrikai futó, Oscar Pistorius nagy álma, a fiatalember – akinek erőfeszítéseit az elmúlt hetekben, hónapokban fokozott figyelemmel kísérte a média – nevezését ugyanis elutasították, így nem indulhat az augusztusban kezdődő pekingi nyári olimpián, legfeljebb a paralimpián. A speciálisan kialakított műlábakkal futó 21 éves atléta korábbi kitűnő időeredményeivel néhány egészséges versenytársát is felülmúlta, a Nezetközi Atlétikai Szövetség döntéshozóit azonban egy bonyolult számításokon és háromdimenziós képi feldolgozáson alapuló elemzési-szimulációs technika arról győzte meg, hogy a sportolót előnyhöz juttatnák a szénszálas merevítésű anyagból készült műlábak.
A kölni székhelyű Német Sportegyetem tudósai háromdimenziós szkennerek és nagy sebességű kamerák segítségével rögzítették, majd a térben modellezték Pistorius minden mozdulatát futás közben, végül az eredményt összehasonlították öt egészséges futó mozgástanulmányával. Az ehhez hasonló biomechanikus elemzéseket, mozgáskiértékeléseket más sportágakban – elsősorban a teniszben – évek óta alkalmazzák, hogy a sportolók technikáját tökélyre fejlesszék.
A sportban alkalmazott biomechanika tudományágának egyik legismertebb és legelismertebb professzora, a Central Lancashire-i Angol Tudományegyetemen tanító David Fewtrell főmunkatársként vett részt abban a projektben, mely a tavalyi ATP Mesterek Tornájára időzítve elkészítette a világ legjobb virtuális, háromdimenziós teniszezőjét, akiben Roger Federer szem-kéz koordinációja, Rafael Nadal elszántsága és agresszivitása, valamint Andy Roddick páratlan szervája elegyedett.
Ilyen képességekkel megáldott hús-vér játékos egyelőre nem létezik, nem kizárt azonban, hogy a biomechanikus szimulációknak és a háromdimenziós mozgáselemzéseknek köszönhetően az elkövetkezendő évtizedekben lesz olyan, alapvetően jó fizikai és mentális képességekkel rendelkező teniszező, aki el tud jutni erre szintre.
„A mai játékosok egészen más ligában teniszeznek, mint mondjuk Fred Perry a harmincas évekből” – mondta el Fewtell egy telefonos interjújában. A biomechanikával kapcsolatos kutatásoknak, és az eredmények aprólékos kiértékelésének köszönhetően komoly esély van rá, hogy az ilyen, egyelőre csak szimulált „szuperjátékosok” képességeit ötven éven belül a hús-vér teniszezők is elérjék – tette hozzá a szakember.
