A héten igen komoly visszhangot váltott ki az az Európai Parlament (EP) elé terjesztett javaslat, melyről tegnap folytatták le a vitát, ma pedig már szavaznak is róla. A nem kötelező érvényű javaslat elvileg azt szorgalmazza, hogy az érintett vállalatok az online keresőszolgáltatásokat válasszák el az egyéb kereskedelmi szolgáltatásaiktól. A javaslat szerint így lehetne esélyegyenlőséget teremteni az online piacon, és lehetne biztosítani, hogy hosszú távon az internetezők is jól járjanak. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy minden internetforgalmat egyenlően, hátrányos megkülönböztetés nélkül kell kezelni. Megemlíti, hogy szükség van a szerzői jogok megkésett reformjára, az európai számításifelhő-stratégia megfelelő végrehajtására, az uniós országoknak pedig megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a kiberbűnözés felszámolására.

A vihart nem is ezek a méltányolható célok kavarták, hanem a benne rejlő lehetőségek, mivel kiemelt helyen szerepel benne az online keresőszolgáltatások szabályozása, és ennek egyik fontos eleme, hogy a javaslat támogatói azt szeretnék, hogy a keresőszolgáltatást működtető cégek válasszák el ezt a tevékenységet az egyéb, kereskedelmi célú tevékenységüktől. Mindez kimondatlanul az európai piacon egyeduralkodó Google-t veszi célba, gyakorlatilag a cég „feldarabolását” követeli – a „feldarabolási” szándékot az egyik fő támogató, a német EP-képviselő, Andreas Schwab, a javaslat egyik megszövegezője meg is erősítette.

Mivel a Google üzleti modellje a kezdetektől a keresőre épít, vagy legalábbis minden egyéb tevékenységük erről az alapról indult, indul el, egy ilyen szétválasztásnak igen komoly hatása lenne. Emellett a megvalósíthatósága is kérdéses.

Az USA-ban nem örülnek

A tervezet természetesen igen nagy felháborodást váltott ki az Európában is aktív amerikai cégek körében, akik azt állítják, hogy az EU politikusai valójában nem a trösztellenes szabályok megsértése, a monopóliumok miatt aggódnak, hanem egyszerűen csak féltékenyek az amerikai cégek sikerére. Erre az EU-ban azzal vágtak vissza, hogy az Egyesült Államok szabályaitól eltérő trösztellenes rendelkezéseket az USA cégei gátlástalanul kihasználják, ha versenytársaikat akarják ellehetetleníteni az európai piacon – vagyis amikor csak lehet, bepanaszolják egymást. A vállalatok mellett politikusok is megszólaltak, és egyöntetűen a javaslat visszavonását kérik, mivel szerintük az valójában verseny- és innovációellenes.

A tegnapi vitán az egységes digitális piac megvalósításáért felelős biztos, Andrus Ansip beszédében határozottan kiállt a „Digital Single Market” megteremtése mellett. Hangsúlyozta, hogy e munka során fontos részletkérdéseket kell átgondolni és – ha szükséges – újraszabályozni (kiberbiztonság, adatvédelem, szerzői jog stb.), majd kitért az online keresők ügyére is. Mint mondta, a digitális gazdaságban és kereskedelemben kulcsfontosságúak a keresők, és mindent meg kell tenni a versenyhelyzet kialakítása, fenntartása és a fogyasztói jogok biztosítása érdekében e területen is. Itt konkrétan megemlítette a Google-t, és utalt rá, hogy Margrethe Vestager versenyügyi biztos át fogja tekinteni a cég ellen folyó, egyelőre még informális, nem hivatalos vizsgálat anyagait, hogy az esetleges folytatásról dönthessenek.

Adatvédelmi front

A Google-ra gyakorolt európai nyomás erősödését bizonyítja az a szintén tegnapi hír is, mely szerint az adatvédelmi biztosok azt követelik a vállalattól, hogy az EU-ban már betartandó „felejtés jogát” (right to be forgotten) terjesszék ki az egész világra.

Korábban az IT café is többször beszámolt erről az intézkedésről, mely azt jelenti, hogy ha valakinek a nevére a kereső olyan találatokat dob fel, melyek hamisak, irrelevánsak, vagy már nem érvényes információkat tartalmaznak, akkor az illető kérheti e találatok törlését a kereső indexéből. Május, a hatályba lépés óta a Google több mint 170 ezer ilyen kérést teljesített.

Ám ezt a törlést a cég csak a lokalizált változatokban hajtja végre – pl. google.hu –, a nemzetközi verzióban – google.com – nem. Az európai adatvédelmi biztosok (az EU-ban tanácsadó szerepet betöltő, a 28 adatvédelmi felelősből álló Article 29 Working Party szakmai csoport tagjai) most azt szeretnék elérni, hogy a Google itt is végezze el a takarítást, ha kérik tőlük.

Azt fontos megjegyezni, hogy az adatvédelmi testület nem határozatot hoz, csak ajánlást és kérést fogalmaz meg, vagyis a Google saját döntése, hogy alkalmazkodik-e hozzá. Ugyanakkor az Európai Bizottság a legtöbb esetben az Article 29 Working Party mellé szokott állni, és egyéb nyomásgyakorlással rá tudják kényszeríteni a cégeket az ajánlások megfogadására.

A Google egyelőre nem kommentálta az ajánlást, szóvivőjük azt közölte, hogy tanulmányozzák a javaslatot, és hivatalosan később, valószínűleg még a héten reagálnak rá.