A könyvkiadás vitathatatlanul egyik legnagyobb kihívása a digitalizálás elterjedése, ezen belül is a Google ambiciózus terve, mely szerint a cég a teljes nyomtatott kultúrkincs beszkennelését, kereshetővé tételét és ingyenes internetes közzétételét tűzte ki távlati célként. E törekvés maradéktalan megvalósításának legnagyobb akadálya a szerzői jog, és ebből következően a világ különböző részein különféle minőségű és mértékű ellenállásokba ütközött a Google projektje.

A cég első számú harci terepe természetesen az Egyesült Államok, ahol több kört is lefutottak már az érdekeltek. A közelmúltban a digitalizálás pártján állók megnyugvással vehették tudomásul, hogy a Google és a szerzőket és kiadókat tömörítő Authors Guild szakmai szervezet részmegállapodást tudott kötni, amelyben – egyéb feltételek mellett – egy 125 millió dolláros összeg fejében a szerzők jóváhagyták a digitalizálás folytatását a jogvédett művek esetében is – a közzététel nem ilyen egyszerű, ott külön egyezményekre van szükség, és ezt érintően a szövetség és a Google még most is pereskedik.

Az események azonban most váratlan fordulatot vettek, mivel egy amerikai szövetségi bíróság úgy döntött, hogy a Google és a szakmai szövetség megállapodása nem törvényes. Az ottani sajtóban „sztárbíróként” emlegetett Denny Chin a döntés indoklásában kifejtette, hogy a megállapodás a Google-t a könyvdigitalizációs piacon „de facto monopolhelyzetbe hozza”, emellett olyan anyagi haszonhoz juttathatja, melyhez a szerzői jogok tulajdonosai nem adták hozzájárulásukat. Habár a bíró elismerte, hogy a Google alapcélja tiszteletre méltó és kívánatos az információk ilyen terjesztése, az adott szerződésről viszont úgy véli, hogy az nem tisztességes, nem ad egyenlő jogokat a feleknek, és nem méltányos. A határozat nem beszél világosan arról, hogy módosításokkal vajon törvényessé lehetne-e tenni a megállapodást, de a fellebbezés lehetősége mindesetre adott.

A szerződés megtorpedózása valójában nem is a jogtulajdonosok érdeke, akik hosszú küzdelem után belementek ebbe, sokkal inkább a versenytársak (a megállapodás ellen hivatalosan is panaszt benyújtó Amazon, a Microsoft, illetve tudományos közösségek) pozícióját erősíti.

A mai napig körülbelül 15 millió könyvet beszkennelő Google képviselője csalódottságának adott hangot a döntés kihirdetése után, az Authors Guild vezetője pedig visszafogottan nyilatkozott, amikor azt mondta, hogy tanulmányozzák a határozatot, hogy vajon szövegmódosítással lehet-e segíteni a gondokon.

Az árva művekkel mi legyen?

A digitalizációs projekt egyik kulcskérdése az árva művek sorsa, mivel a szerzői jog által nem védett művek esetében nincs akadálya a közzétételnek, a védettek esetében pedig a Google nem ad teljes hozzáférést adatbázisában, csak szemelvényeket közöl. Az árva művek esetében – ahol tisztázatlanok a jogi viszonyok a szerző ismeretlensége, a jogtulajdonos fellelhetetlensége stb. miatt – óriási harc folyik: a Google szeretné ezeket korlátlanul digitalizálni és közzétenni, míg a kiadói ipar nehezen enged ki a kezéből egy olyan szeletet, mely jelentős bevételt biztosíthat számára.

E területen nagyok a szabályozási különbségek a világban, de Neelie Kroes, az Európai Unió digitális programokért felelős alelnöke nemrég azt jelentette ki, hogy az új európai szabályozás arra törekszik, hogy az árva művek közkincsnek számíthassanak, igyekeznek megkönnyíteni a közzétételt. Hogy ez milyen módon történik meg, még nem tudni, könnyen lehet, hogy úgy, ahogy az amerikai jogtulajdonosok képviselői is képzelik: létrehoznak egy adatbázist az árva művek részére, ahonnan bizonyos feltételek betartásával lehet majd szkennelni – habár ezt a megoldást sok szakember ellenzi, mivel a korábbi szerzői jogi gyakorlat folytatását látják benne.