Fujitsu blog: akcióban az IoT, big data és a gépi tanulás

Manapság nagyon divatos fogalmak az IoT (dolgok internetje) a Big Data (nagy mennyiségű adat feldolgozása) vagy éppen a Machine Learning (gépi tanulás), de elég ritkán látunk konkrét, kézzel fogható példát a falhasználásukra. Valami jobb, hatékonyabb, gazdaságosabb lesz tőlük, de valójában mi is, hogy születik meg egy ilyen dolog?

A Fujitsu sok egyéb mellett az IoT, Big Data és Machine Learning témakörökben is komoly fejlesztéseket végez. Egy japán farmer azzal kereste meg őket, hogy találjanak ki arra módszert, hogyan lehetne a farmján nevelt szarvasmarhák születési rátáját feljavítani. Bár ősi, állattenyésztő nép a magyar, tartunk tőle, hogy nem minden olvasónk számára világos, hogy mennyire kényes dologról van itt szó. A tehenek 19-22 naponta egy nagyon rövid, 12-18 órás időszakban ivarzanak, csak ebben az ablakban lehet őket sikeresen megtermékenyíteni. Ha pedig valaki százas, vagy akár ezres nagyságrendben neveli az állatokat, el lehet képzelni, hogy mennyi energiát emészthet fel az ivarzás figyelése.

A Fujitsu mérnökei némi megfigyelés alapján rájöttek, hogy a tehenek ivarzás előtt menstruálnak, ilyenkor pedig sokkal feszültek, sokkal többet lépkednek, mint általában. Innen jött az ötlet, hogy a tehenek lábára lépésszámlálót tegyenek. Ennek a jeleit a farmra telepített informatikai rendszer gyűjti össze, majd továbbítja az interneten keresztül a felhőbe és az irodába, ahol szépen kijelzi, mikor érdemes az adott tehenet megtermékenyíteni. Arra is rájöttek, hogy az ivarzás első szakaszában a nőstény, a másodikban a hím utód nemzésének van lényegesen nagyobb valószínűsége, így a percre pontos mérési rendszer révén a tejadó tehenek és húst adó bikák aránya is szabályozható.

A megnövekedett lépésszám utal a várható ivarzásra
A megnövekedett lépésszám utal a várható ivarzásra

Az eredmény az lett, hogy a kísérletben részt vevő tizenegy farmon átlagosan 12%-kal javult a születési arány, de volt olyan hely is, ahol a javulás meghaladta a 30%-ot. Ráadásul emellett lényegesen kevesebb emberi erőforrásra volt szükség a potenciálisan megtermékenyíthető tehenek kiszűrésére. Mondhatni mellékesen arra is rájöttek a Fujitsu szakemberei, hogy pusztán az állatok lépések alapján megszerzett viselkedési mintáiból nyolc-tízféle megbetegedésükre is következetni tudnak, tehát kiszűrhető a beteg állat.

Azóta történt