A francia törvényhozás alsóháza tegnap  elfogadta az illegális tartalmakat letöltőket szigorúan büntető, „három dobásod van” néven elhíresült törvény módosított változatát.

A kalózkodás visszaszorítása céljából benyújtott törvényjavaslat már sok vihart okozott, s nem csak Franciaországban. Hasonló törvény jelenleg még csak Új-Zélandon van becikkelyezve, de a francia törekvésekkel párhuzamosan Nagy-Britanniában is folyik a harc egy, a korábbiaknál sokkal keményebb szabályozás bevezetése körül. Az EU által már többször is elutasított törekvés lényege, hogy a nagy mennyiségben illegális tartalamakat letöltőket előzetes figyelmeztetések után meg lehetne fosztani internet-hozzáférésüktől.

A törvénytervezetet bírálók nemcsak az alkotmányos alapjogok megsértése miatt panaszkodnak (első körben a francia alkotmánybíróság ezért is dobta vissza a korábbi változatot, mondván, a lekapcsolás aránytalan büntetés és korlátozza az információszabadságot, illetve azért, mivel nem bírói döntés alapján szüntették volna meg ideiglenesen  a netkapcsolatot), hanem azért is, mivel a gyakorlatba átültetett szabályozás egy tisztázatlan státuszú és felhatalmazású szervezetet hozna létre, emellett úgy vélik, egy ilyen szigorítás nem fogja elérni a célját, mivel a kalózkodás marad, illetve új utakat keres majd magának – hasonlóképpen gondolják ezt a brit művészek szakszervezetei, akik nemrég emelték fel szavukat az ottani tervek ellen.

A francia kultuszminiszter úgy becsüli, ha életbe lép a törvény, akkor naponta körülbelül ezer felhasználóval szemben lehet alkalmazni majd a tiltást. A most elfogadott szöveg szerint azok, akik két figyelmeztetés (e-mail, illetve ajánlott levél) után sem hagynak fel illegális tevékenységükkel, akár egy évre is letilthatóak az internetről, illetve maximálisan 300 ezer euró (közel 81 millió forint) büntetést is fizethetnek, vagy pedig két év börtönbüntetésre számíthatnak. A szabályozás kitér arra is, hogy ha kiskorúak töltenek le illegálisan: ez esetben a szülő a felelős, s ha a figyelmeztetések nem használnak, akkor a szülő előfizetését tilthatják le egy hónapra, illetve 1500 eurós büntetésre számíthat. Emellett hasonló pénzbüntetés jár annak, aki hagyja, hogy gépét más használja kalózkodásra, illetve annak is (3750 euró), aki a letiltás ideje alatt másik szolgáltatóval köt szerződést.

A most elfogadott, a korábbi, szigorúbb változathoz képest némileg enyhébb verziót a felsőház júliusban fogadta el, a képviselőház pedig tegnap 285-225 arányban döntött a bevezetés mellett. Frederic Mitterand kultuszminiszter örömét fejezte ki a szavazás után, s elmondta: a művészek sosem fogják elfelejteni azt, hogy kormányának végre volt bátorsága a korábbi gyakorlaton változtatni, megvédte jogaikat, s végre szakítottak az internetet illető utópisztikus libertáriánus szemlélettel.

A kemény törvényt a szenátus és az alsóház szeptember 22-i közös ülésén várhatóan újra megszavazzák majd, de alkalmazását két dolog hátráltathatja, illetve akadályozhatja még meg: egyrészt, bár az eredetileg kifogásolt részeket átírták, az alkotmánybíróság, illetve az, amit mind politikusok, mind a technológiában járatos szakemberek mondanak már évek óta: a kontrollra nem léteznek a célt kiszolgáló eszközök – olyanok legalábbis nem, melyek minden elemükben törvényesek lennének –, valamint az is gondot okozhat, hogy az igen sok lehetőséget biztosító internetes technológiák villámgyorsan kisegítik majd (sőt már most is) azokat, akik „nem akarnak lebukni” a fájlcserék végrehajtásakor.