Forgács Gábor

Az elmúlt években a magyar sajtó is többször beszámolt arról a projektről, melynek egyik vezetője a magyar származású Forgács Gábor, a Missouri Egyetem tanára. Az Organovo nevű biotechnológiai vállalkozás egyik alapítója már évek óta azon dolgozik, hogy kialakítsanak egy olyan technológiát, amellyel 3D-s printerek segítségével lehetséges emberi szerveket „nyomtatni”. A legfrissebb hírek szerint a projekt új fázisba lépett, a „bio-printer” hardvere elkészült, s hamarosan sorozatban fogják gyártani, hogy a világ laboratóriumaiban teszteljék.

Az eljárás lényegét mély titok övezi, de néhány részletet azért lehet tudni róla, egy 2003-ban megjelent cikk szerint: „A szövetnyomtatás tulajdonképpen a gyors prototípuskészítési technológia orvos-biológiai alkalmazása, amelynek alapja a szövetek fluiditása. Ha egymás után számítógéppel vezérelt módszerekkel rétegesen természetes anyagokat (sejteket és mátrixot) helyezünk el, abból háromdimenziós (3D) szerkezet alakul ki.” Egy másik, Forgács Gábor információira alapuló 2008-as tudósítás szerint: „A printelési eljárás során szerves, sejtbarát »biopapírra« (egy módosított zselatinból és cukorban gazdag hialuronból álló anyagra, amely ideális a sejtképződéshez) »biotintával« nyomtatnak, hasonlóan egy tintasugaras eszközhöz. A »biotinta« cseppjei (méretük a milliméter fele-harmada) valójában 10–40 ezer sejtet tartalmazó aggregátumok, amelyek akár azonos, akár különböző sejttípusokat tartalmazhatnak. A nyomtató által a »papírra« cseppentett sejtkupacok – akárcsak a folyadékok – összeolvadnak, s így közös felületté állnak össze. Amikor a sejtszerkezet a kívánt formához hasonlóvá válik, eltávolítják a körülötte lévő biopapírt, így az egyes sejtek terjedése és összekapcsolódása megáll. »A következő réteget már erre a meglévő szerkezetre cseppentik, és így tovább: az elkészített rétegeket egymásra helyezik, és már kész is van a háromdimenziós szövet« – ismertette az eljárást Forgács Gábor.”

A hihetetlenül bonyolult eljárást hosszú ideje fejlesztik, de természetesen még mindig komoly kétségek övezik sikerét. Egy másfél hete adott interjújában Forgács Gábor arra a kérdésre, hogy a művileg elkészített szervek, szervrészek vajon működőképesek-e, a következőt válaszolta: „Ezek [az emberi szervek] sok-sok millió éves evolúció során alakultak ki. Tudják, mit kell tenniük.” Ezzel nyilván arra utalt, hogy a „nyomtatott”, mesterségesen létrehozott, pontosan leutánzott emberi szervek, szervrészek egy ember testébe ültetve azonnal megtalálják helyüket, végzik a dolgukat. A tudós ugyanakkor azt is elismerte, hogy igen sok még a kérdés, de szerinte a következő öt évben nagy áttörés várható e területen – már ha sikerrel veszik a legnagyobb akadályt, a már a tervekben létező humán tesztelést is.