Valószínűleg az egyre terebélyesedő lehallgatási botrány is hozzájárult ahhoz, hogy más nagy IT cégekhez hasonlóan (pl. Google, Microsoft) a Facebook is kiadta első átláthatósági jelentését, melyben azt közlik országokra lebontva, hogy honnan érkezett adatkérés a közösségi oldal működtetőihez, és ezek közül hánynak tettek eleget.
A Colin Stretch, a Facebook általános jogtanácsosa által jegyzett közlemény és az adatok kissé szokatlan módon magyarul is elérhetőek (a Facebook esetében igen nagy gond még mindig, hogy rengeteg fontos információ, útmutató, segédlet stb. nincs lokalizálva).
A jogtanácsos bevezetőjében felsorolja, hogy 2013 első hat hónapjára vonatkoztatva milyen típusú információkat olvashatunk most:
- mely országok kértek a felhasználókra vonatkozó adatokat a Facebooktól
- az egyes országoktól érkező kérelmek száma
- a kérelmekben meghatározott felhasználók/felhasználói fiókok száma
- azon kérelmek százalékos aránya, melyeknél a törvények legalább az adatok egy részének közzétételére kötelezték a vállalatot
Az adatszolgáltatási kötelezettség minden internetes cégre vonatkozik, de ezt elvileg szigorúan szabályozzák. Emellett a Google és a Microsoft esetében is látható, hogy a globálisan tevékenykedő cégeknél külön gond, hogy nemcsak a telephelyük szerinti ország törvényeinek kell megfeleljenek, hanem azoknak az előírásoknak is, amelyek ott érvényesek, ahol a tevékenységüket folytatják. Stretch leírja, hogy a Facebooknál minden kérelmet alaposan megvizsgálnak, hogy jogilag megfelel-e saját feltételeiknek, illetve a jogszabályok szigorú értelmezésének, valamint minden kérelem esetében megkövetelik a jogi és tényalap részletes leírását. A közlemény szerint számos ilyen kérelmet elutasítanak, például olyan esetben, ha jogi hiányosságokat találnak, illetve leszűkítik a túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű kérelmek hatókörét. Amennyiben arra kényszerülnek, hogy egy adott kérelmet teljesítsenek, gyakran csak alapvető információkat adnak át, például a nevet. [Ez utóbbi kijelentés kissé furcsa, hiszen a Facebookon a felhasználási szabályok szerint csak valódi néven lehet regisztrálni, bár ezt a betartathatatlan szabályt sokan megszegik.]
Joggal vethető fel az a kritika, hogy a cég ebben a jelentésben igencsak kevés információt oszt meg a felhasználókkal. Ezt a jogtanácsos is érzi, és azt írja, hogy „Ezt az összeállítást egy fontos első lépésnek tekintjük, amelyet még további jelentések fognak követni. A későbbiekben remélhetőleg még részletesebb tájékoztatást tudunk adni a rendészeti szervektől beérkező kérelmekről.” A statisztikában nem választják szét a büntető-, illetve a nemzetbiztonsági ügyekben történő adatkéréseket.
Az adatok szerint a világ 74 kormánya összesen több mint 38 ezer emberről kért információkat, a legtöbb kérés az Egyesült Államokból érkezett, ezeknek mintegy 80 százalékát teljesítették. Magyarországot illetően 25 megkeresés érkezett a kormánytól, ezek 24 személyre vonatkoztak. E kérésekből a Facebook mindössze kilencet teljesített, ez 36 százalékos arány.
