A „tárgyak internetje” egy olyan vízió, amelyben a minket körülvevő dolgok – telefonok, autók, háztartási készülékek, de akár ruháink és az ételeink is – vezeték nélküli kapcsolat révén az internethez csatlakoznak, és adatokat gyűjtenek, illetve osztanak meg egymással. Az Európai Bizottság (EB) már előre fel szeretné mérni, hogy milyen keretszabályozásra lesz szükség a tárgyak internetjében rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázásához, és az adatokat gyűjtő, feldolgozó és tároló készülékek szabályozásához. A felkészülésre kétségkívül szükség van, hiszen komplex kérdéskörről van szó, és Brüsszel szeretné biztosítani a személyiségi jogok tiszteletben tartását. Ezért nyilvános konzultációt kezdeményeztek az ügyben, melyben 2012. július 12-ig lehet részt venni egy online kérdőív kitöltésével.

Az EB közleménye rámutat: ma egy átlagember legalább két, internetre kapcsolódó eszközzel rendelkezik, és ez a szám 2015-ig várhatóan hétre (világszinten összesen 25 milliárdra) fog nőni. Ez egy olyan lehetséges jövőt vetít előre, amelyben a mindennapi használati tárgyaink kommunikálnak egymással. Például ha egy egyetemi oktató betegség miatt törli a reggeli óráját, automatikusan átállítható a hallgatók ébresztőórája és kávégépe, így a szerencsések egy órával tovább aludhatnak. Ha egy idős ember elfelejti bevenni létfontosságú gyógyszerét, figyelmeztető üzenet küldhető egy közeli családtagnak vagy a helyi orvosi ügyeletnek, ahonnan valaki telefonon ellenőrizheti, minden rendben van-e.

„A hétköznapi tárgyakba épített intelligenciával a tárgyak internetje lesz a következő nagy dobás. Szeretném elérni, hogy ez a technológia úgy szolgálja gazdasági és társadalmi céljainkat, hogy közben a biztonságot, a magánéletünket és az etikai értékeket tiszteletben tartja” – mondta Neelie Kroes, az EB digitális menetrendért felelős alelnöke.

A tárgyak internetjében rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kihasználásához az kell, hogy minden szereplő azonos eséllyel, egyenlő feltételekkel versenyezhessen a piacon. A biztos asszony szerint a technológia társadalmi befogadásához elengedhetetlen az etikai és jogi keretek meghatározása, valamint az ellenőrzés lehetőségének és a biztonságnak a megteremtése. A konzultáció keretében a EB a magánélet védelmével, a biztonsággal, a tárgyak internetje működéséhez szükséges infrastruktúra biztonságával, az etikai vonatkozásokkal, az interoperabilitással, a szabályozási kérdésekkel és a szabványosítással kapcsolatban vár észrevételeket. A konzultáció eredményei alapján Brüsszel – várhatóan 2013 nyaráig – ajánlást fogalmaz meg a tárgyak internetjéről, melynek támogatása az európai digitális menetrend prioritásai közé tartozik.

Ugyanebben az ügyben az EB 2009-ben már közreadott egy közleményt, melyben tizennégy olyan cselekvési irányvonalat vázolt fel, amelyeket követve Európa alapvető értékeivel – köztük a magánélet és a személyes adatok védelmének elvével – összeegyeztethető módon tervezheti meg majdani technológiáit és rendszereit.