Az Európai Unió digitális menetrendjében már jó ideje téma a szerzői jogok szabályozásának reformja. Egyrészt azért, mert a törvények még sok helyen nem alkalmazkodnak a megváltozott technológiai és társadalmi viszonyokhoz, másrészt azért, mivel a területért felelős alelnök, Neelie Kroes szilárd elhatározása, hogy e területen is egységesítésre van szükség, mégpedig úgy, hogy a szellemi tulajdonjogok birtokosai ne járjanak rosszul, kapják meg azt a megbecsülést, melyet alkotó munkájukért megérdemelnek, illetve biztosítsák a kreatív munka vonzerejét, másrészt viszont úgy, hogy figyelembe vegyék a 21. század kihívásait, a technológiai változásokat, az információkhoz való szabad hozzáférés jogát, és ennek érdekében felszámoljanak olyan feszültségeket, melyeket a korszerűtlen szabályozások, illetve az új évezred realitásai között jöttek létre.

Magyarországon nem sok változtatásra lenne szükség

Természeténél fogva lassú folyamatról van szó, melynek csak apró, de fontos lépése, hogy a jogi bizottság felkérésére Françoise Castex jelentést készített a magáncélú többszörözési jogdíjakról, e terület mai állapotáról. Annyit érdemes megjegyezni a szövegről, hogy az Európai Parlamentnek (EP) benyújtandó állásfoglalás-tervezetek alapját, gyakran változatlan formában, ezek a jelentések képezik.

Összességében nézve azt mondhatjuk, hogy olyan javaslatok kerültek elő, melyeknek a magyar szabályozás tökéletesen megfelel már ma is, sőt, de akad néhány olyan problematikus indítvány, melyről egészen biztosan lesznek még parázs viták.

A szokásos, rettenetesen nehezen érthető jogi bikkfanyelven megfogalmazott jelentés főbb megállapításai:

• a kultúra és az alkotó tevékenység Európa egyik alappillérét képezi, ráadásul ezek a kreatív területek elengedhetetlenek a digitális gazdaság jövője szempontjából is, ezért a felmerült problémák sürgős rendezése elengedhetetlen
• a technológiai fejlődés és az információs társadalom kialakulása miatt a magáncélú másolást úgy szabályozzák jelenleg, hogy a tagállamok esetleges engedmények, illetve korlátozások felállításával mind az alkotókat, mind a fogyasztókat kielégíthessék
• ugyanakkor a sok helyen alkalmazott megoldás – a magáncélú többszörözés engedélyezése annak fejében, hogy az adathordozók árába építenek jogdíjat – feszültségekkel terhes, mégpedig nem a modell működésképtelensége, hanem a nemzeti piacok, illetve a nemzeti szabályozások eltérése (vagy azonos szabályozás esetén különböző fegyelmű betartása) miatt
• a fentiek miatt ezért a jelentést készítő jogász az EP nevében a korszerű és uniós szinten harmonizált szabályozás elérése érdekében „felszólítja a tagállamokat, hogy határozzák meg a magáncélú többszörözési jogdíjak közös fogalmát, jussanak egyetértésre a jogdíjköteles termékek köréről, valamint harmonizálják a magáncélú többszörözési jogdíjak kiszámításáról folytatott tárgyalások részletes szabályait; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő e folyamatot”

A jogdíjak beszedéséről ezt írja a jelentés:

• „véleménye szerint a magáncélú többszörözési jogdíjat a gyártóknak vagy az importőröknek kell megfizetniük; hozzáteszi, hogy a jogdíj kiskereskedők általi megfizetése túlzott adminisztratív terhet jelentene a forgalmazással foglalkozó kkv-k és a közös jogkezelő szervezetek számára” – ez nem jelentene változást, viszont ez a pont és a következők az egységesítésről szólnak
• az eszközökre kivetett jogdíjak kiszabásának és beszedésének rendszere legyen sokkal átláthatóbb
• az érintettek a kalózkodás elleni kampányok helyett „pozitív kampányokat folytassanak”, vagyis arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy az eszközökre kivetett jogdíj milyen előnyökkel jár a számukra
• az átláthatóságot növelné, a bizalmat erősítené, hogy ha az érintett, jogdíjjal terhelt termékek esetében a csomagoláson feltüntetnék a jogdíj mértékét
• növelni kell a jogkezelő szervezetek átláthatóságát, legalább egy olyan éves jelentés mértékéig, amelyben számot adnak a begyűjtött összegek felhasználásáról
• „kéri a tagállamokat annak előírására, hogy a magáncélú többszörözési jogdíjak összegének legalább 25%-át az alkotó tevékenység és az előadó-művészet támogatására fordítsák” [promotálására, népszerűsítésére]
• kérik a másolásvédelem teljes eltörlését a magáncélú felhasználás esetében

És még két fontos javaslat:

• meg kell vizsgálni a felhőszolgáltatásokat, hogy azok esetében jogilag hogyan lehet értelmezni a magáncélú többszörözést, melyet e szolgáltatások esetében is megtartandónak ítélnek

• az Európai Bizottság és a tagállamok mérlegeljék annak lehetőségét, hogy nem kereskedelmi felhasználás esetében a művek megosztása is teljesen legális legyen