Komoly, korábban már felmerült, ám akkor is vitatott megoldás felé hajlik az Európai Unió a Microsofttal folytatott ádáz harcában – értesült a Wall Street Journal tudósítója.

Több okból is összeütközésbe került már az EU és az amerikai nagyvállalat, de a legtöbb vihart kavaró és legemlékezetesebb az Internet Explorer, a Microsoft saját böngészőjének erős beágyazottsága a Windows operációs rendszerekbe. Ezt a hullámot lovagolta meg az Opera is, amikor panaszt nyújtott be a redmondi cég ellen, mely szerint a szoros beépítettség versenykorlátozó.

Erre a problémára – már ha az egyáltalán ebben a formában – két szélsőséges alternatív megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy vegyék ki az Internet Explorert a Windowsokból. Ez azonban komoly gondokat okozhat a netkapcsolat létrehozásánál, illetve az eddigi felhasználóbarát megoldások teljesen új módszerekkel történő felváltását implikálná, s nem is igazán sikerült ez ügyben a protestálóknak sikert elérniük. Az amerikai lap információi szerint az EU-ban most a másik úttal próbálkoznak: azzal kívánják letörni a Microsoft monopoltörekvéseit, hogy a Windowsba kerüljenek bele választható programokként a versenytársak böngészői is. A kissé csípős hangú riport szerint ez a radikális javaslat az egyébként is igen aktív Neelie Kroestől, az EU versenyügyi biztosától származik, aki mandátumának végéhez közeledve radikális lépésekkel kívánja erejét bizonyítani – mint például az Intel rekordbüntetése ügyében.

Az EU a versenytörvények megsértése miatt, főként Neelie Kroes kezdeményezésére, a Microsoftra 2004 óta több mint kétmilliárd dollárnyi bírságot szabott már ki – többek között a böngésző miatt. Az is igaz azonban, hogy a hatalmas összegű büntetések csak minimális üzletpolitikai változásokat (például a Windows Media Player ügyében) tudtak elérni a Microsoft vezetésénél – akik egyébként folyamatosan hangoztatják, hogy készek az európai törvényeket betartva működni kontinensünkön.

Az egyelőre még nyilvánosságra nem hozott tervezett szerint arra kívánják rászorítani a Microsoftot, hogy úgy állapodjon meg a gyártókkal, hogy az eladott gépeken a felhasználóknak legyen lehetősége a böngészőválasztásra, melynél eldönthetnék – valószínűleg az első bekapcsoláskor, bár ez még nem világos –, hogy melyik böngészőt kívánják alapértelmezettként használni. Sőt – és ez már elég meredeknek tűnik – arról is szó esett, hogy a már használatban lévő Windowsokra az automatikus frissítés segítségével a Microsoft kínálja fel az alternatív böngészők telepítését. (Ez vajon kinek jutott az eszébe? – a szerk.) Ez utóbbi megoldást – egyáltalán nem meglepő módon – Julia Holtz, a Google európai képviselője is támogatja.

A Microsoft a korábbiakban hallatlanul egyszerűen védekezett a követelés ellen: szerintük a felhasználók most is bármikor megtehetik, hogy egy másik böngészőt telepítenek a számítógépükre, s azt állítják be alapértelmezettnek, és ezt a mérések szerint meg is teszik, mivel az Internet Explorer részesedése évek óta folyamatosan csökken.

Januárban már szó esett erről az ügyről az EU-ban, s akkor az merült fel, hogy – érthető módon – nem a Microsoftot, hanem a gyártókat köteleznék a választási lehetőségek felkínálására. Ha esetleg mégis megkövetelnék a Microsofttól a fentieket, akkor azonban több kérdés is felmerül. Az első és legfontosabb az, hogy vajon mely cégek böngészői kerülnek fel az alternatív listára, és miért épp azok. Az is kérdés lenne, hogy vajon milyen módon tennék fel ezt a megoldást a gyártók, akik közül a kisebbeknek ez jelentős többletköltséget jelentene.